Jogi útvesztőben a határra vezényelt katonák

A katonák bevetését lehetővé tévő törvénymódosításról csak hétfőn tervez szavazni az Országgyűlés, miközben a katonák már napok óta a magyar–szerb határ térségében vannak. Ráadásul a szövegen az utolsó pillanatban is változtatna a Fidesz: a terrorveszélyre hivatkozva néhol kiterjesztenék a jogokat, máshol helyretennék a jogi ellentmondásokat. 

Több ponton is változtatnának a kormánypártok azon a Fidesz–KDNP-s módosító javaslatcsomagon, amely parlamenti elfogadása esetén többletjogosítványokkal ruházza fel a rendőrséget és a honvédséget a kedden életbe lépett válsághelyzetben, amelyet a tömeges bevándorlás miatt hirdettek ki.

Hogyan járőröznek a katonák?

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának mai ülésén tárgyalni tervezett, és az Origo információi szerint a jövő hétfői parlamenti ülésen szavazásra bocsátott törvénymódosító csomag adna felhatalmazást a Magyar Honvédség egységeinek arra, hogy segítsenek az amúgy rendőrségi hatáskörben lévő határvédelmi feladatok ellátásában. 

A magyar–szerb határon azonban már napokkal ezelőtt megjelentek a katonák. Mint arról az Origo is beszámolt, Röszke térségében bukkantak fel az AK-63-as gépkarabéllyal felszerelt, terepmintás ruházatú katonák a biztonsági határzár mellett, illetve az akkor még vasúti kocsira applikált szögesdróthálóval le nem zárt Horgos–Szeged vasútvonal határon átlépő szakaszánál. 

 

A katonák jelenléte azért okozott meglepetést, mert a hatályos törvények szerint a határvédelem a rendőrség feladata, a honvédség abban nem is vehet részt. Ezt még annak a már szeptember elején elfogadott, a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő törvénymódosító csomagnak a rendelkezései sem engedték, amelynek alapján kedden kihirdette a kormány a menekültügyi válsághelyzetet. 

A parlament kormánypárti többsége ugyan megpróbálta módosítani a honvédelmi törvényt úgy, hogy lehetővé tegye a Honvédség bevetését a határ védelmében, ám ehhez szeptember elején nem volt meg a parlamenti többség. Emiatt a katonák elvileg továbbra is csak a határzár építésében vehetnének részt, de járőrözéssel, a migránsok feltartóztatásával nem foglalkozhatnának. 

Nem fegyver a gumilövedék

Ezen a kedden kihirdetett válsághelyzet sem változtat. A hadsereg bevetéséhez a határon az Alaptörvényben sarkalatos – azaz csak kétharmados parlamenti többséggel módosítható – jogszabályként szereplő honvédelmi törvény módosítására lenne szükség, amiről a jövő héten szavaznak. A Jobbik jelezte támogatását, ezért nem kétséges, hogy a Fidesz–KDNP-s képviselőkkel együtt meglesz a módosításhoz szükséges kétharmados többség. 

A módosító javaslat lehetővé tenné, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben segítse a rendőrséget feladatainak ellátásában a honvédség. Mint arról az Origo beszámolt, a kiterjesztett jogkörökről szóló módosító csomag megszavazása és életbe lépése után – válsághelyzet kihirdetése esetén – a határ védelmére is lehetne vezényelni a honvédséget, 

a katonai egységek pedig használhatnának gumilövedéket, mert az már nem minősülne lőfegyverhasználatnak. 

Nemcsak a gumilövedék nem minősülne a tervek szerint fegyverhasználatnak, hanem „a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát használata, továbbá az elfogóháló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló, egyéb kilövőeszközzel történő célba juttatása” sem. 

A katonák a törvényjavaslat szerint bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhatnának. 

Az is szerepel a javaslatban, hogy a honvédség „közreműködik az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában”.

Ugyanakkor, mint azt a parlamenti vitában korábban még honvédelmi miniszterként felszólaló, azóta lemondott Hende Csaba jelezte: „a kényszerítő eszköz használata – a másképpen el nem hárítható, személy elleni, életet vagy testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás kivételével – nem irányulhat az emberi élet kioltására”.

A magyar katonák ennek ellenére ott vannak a kerítésnél, egyelőre nem tudni, milyen jogcímen: Harangozó Tamás MSZP-s képviselő, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke szombaton kért választ erre a kérdésre a Honvédelmi Minisztériumtól, de Simicskó István miniszter hétfőig nem reagált a megkeresésére. 

Rendelettel felülírt, nem létező törvény?

A katonák határ menti jelenlétét két indokkal is lehetne magyarázni. Egyrészt azzal, hogy katonai rendészként a fegyveres katonák elvben felügyelhetik a kerítést építő társaikat. A másik lehetőség, hogy a jelenleg is zajló, Határozott Fellépés 2015 nevű amerikai–magyar hadgyakorlaton vesznek részt, ennek azonban semmi köze a menekültválsághoz. 

Az utóbbi lehetséges magyarázatot erősíti, hogy Simicskó a múlt héten egyszerre nézte meg a gyakorlat előkészületeit és a határzárat. Azonban akármelyik magyarázat igaz, 

a katonáknak egyik esetben sincs joguk a migránsok feltartóztatására. 

Az MSZP-s Harangozó Tamás az Origónak azt mondta, szerinte egyik indok sem lehet jogszerű magyarázat, ráadásul érthetetlen számára a katonák és a rendőrök közös járőrszolgálatát szabályozó közös miniszteri utasítás is, amelyet kedden adott ki Simicskó István honvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszter. 

Harangozó szerint az együttes utasítás jogilag nonszensz, hiszen magasabb rendű jogszabályokat, így a rendőrségről, illetve a honvédelemről szóló törvényt írja felül. Ráadásul – hívta fel a figyelmet – az, hogy az együttes utasítás szerint a rendőrök vezetik a honvédekkel közös járőrözést, a még el sem fogadott módosított honvédelmi törvény rendelkezéseit próbálja felülírni, hiszen abban – ha elfogadja az Országgyűlés – az szerepel, hogy az államhatár őrzésével összefüggő „közreműködői feladatukat az abban részt vevő honvédségi szervezetek katonai függelmi rendszerben, saját parancsnokaik vezetésével hajtják végre”. 

A Fidesz csiszol a terven

Az Origo birtokába kerültek azok a kedd este a bizottság tagjainak szétküldött – az Országgyűlés honlapján közzé nem tett – módosító javaslatok, amelyekről a törvényalkotási bizottság ma tárgyal. A parlamenti végszavazás előtt álló csomaghoz a kormánypártok és az ellenzék is tett javaslatokat. 

A kormánypárti javaslat egyik lényeges, a rendőrségi törvényt módosító eleme, hogy a rendőrség az államhatár rendjét veszélyeztető és a terrorizmussal összefüggő cselekmények felderítése, valamint a tömeges migráció kezelése érdekében bűnüldözési és bűnmegelőzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve külföldön felderítő tevékenységet végezhet, információkat gyűjthet. 

Vélhetően a tűzparancsot elutasító kormánypárti nyilatkozatok, valamint a hatályos előírások közti zavart hivatott feloldani, hogy a módosító kimondja: az államhatár őrzésére vezényelt, illetve a határ rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában részt vevő katonák válsághelyzetben a rendőrségi törvény alapján kötelesek intézkedni és kényszerítő eszközt alkalmazni. 

A módosító azt is kimondja, hogy mentesülnek a katonák az objektumvédelemnél előírt fegyverhasználati kötelezettség alól. Egy újabb pont külön is rögzíti, hogy a katona bár testi sérülést okozhat, a kényszerítő eszköz használata nem irányulhat az emberi élet kioltására. 

Az MSZP is változtatna

A szocialisták módosító javaslatainak egyike leszűkítené a honvédség bevetésének a jelenlegi tervezetben – egzakt meghatározás hiányában – még korlátlan, az ország egész területére érthető térbeli lehetőségét az államhatár vonalától számított 10 kilométeres sávra. 

Az MSZP a már említett, az ellenzéki párt által jogi nonszensznek minősített, a rendőrség katonák feletti irányítási jogát tartalmazó honvédelmi és belügyminiszteri együttes utasítás fiaskóján felbuzdulva módosítással rögzítené, hogy a katonák a határőrizeti segítő feladatukat saját parancsnokaik vezetésével látják el. Ez kizárja a rendőrök és a katonák együttes járőrszolgálatát. 

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20150915-jogi-utvesztoben-a-hatarvedelemre-vezenyelt-katonak.html

 

EZ ÉRDEKELNI FOGJA