Hogy akarják Soros közlegényei felforgatni Magyarországot, mire készülnek?

Mire számíthatunk a választási kampány hajrájában az álcivil szervezetek részéről? Kell-e félnünk Budapest utcáin, vagy akár a szerkesztőségekben, ha épp nem értünk egyet maradéktalanul a Soros-szervezetek helyi katonái által egyre hangosabban kiabált jelszavakkal? Mit is érthetnek a polgári engedetlenségen? Radikalizmust? Erőszakot? Mennyire sértenek törvényt? Ezekre a kérdésekre kerestünk válaszokat.

Soros György a Project Syndicate - Soros fő felületének - hasábjain az alábbiakat mondta.A nyílt társadalmak megőrzéséhez nem elég a jogállamban bízni: ki kell állni azért, amiben hiszünk. A CEU és az alapítványaim támogatottjai ezt teszik. A létük a tét.”

Nos, ez akárhogy is nézzük, egy elég agresszív, agitatív nyilatkozatnak tűnik, de egyúttal azonnal meg is értjük belőle a nyílt társadalom melletti kardoskodás és a Soros által pénzelt szervezetek mozgatórugóit.

Soros György

MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet

Álcivilség, mint kvázi vallás

Soros álciviljének lenni lényegében egy vallás. Ez egy olyan szekta, amelynek hívei, mint fentebb is olvashatjuk a „jogállamiság” felé helyezik magukat.

Magyarul őket már a legitim - azaz a választópolgárok által felhatalmazott - módon megválasztott országgyűlés és az általa alkotott törvények sem érdeklik, mert számukra a nyílt társadalom eszméje - azaz Soros tervének - aktuális végrehajtása mindennél, még a törvények betartásánál is fontosabb.

A másik dolog, ami kitűnik ebből a mondatból, hogy álcivilnek lenni kvázi „élethivatás” is, azaz érdemes akár nagy kockázatokat is vállalni érte. Mert hát a „létük a tét”. Kérdés az, hogy ez pontosan mit jelent, meddig mehetsz el, ha álcivil vagy? Ütközhet-e akár a Büntető Törvénykönyvbe is a cselekményed?

Lehet-e a jogállamiság veszélyeztetettségére hivatkozva törvénytelenségeket elkövetni, agressziót gyakorolni, illetve arra buzdítani? Ez egyébként akár egy klasszikus jogelméleti dilemma, azaz a Radbruchi formulában kikristályosodott probléma is lehetne, azaz, hogy szabad-e végrehajtani a törvénybe foglalt jogtalanságot, avagy sem, az jognak számít-e még vagy sem. (Ez a kérdés a náci Németország jogalkotása kapcsán fogalmazódott meg először, pontosabban, hogy lehet-e büntetni azokat, akik a maguk idején, tehát a nácizmus alatt mondhatni a törvényeknek megfelelően cselekedtek, de a törvények az egyetemes emberi gondolkodás szerint aljasok voltak. Ugyanez a kérdés merült fel az NDK összeomlása után, a kelet-német diktatúra kommunista bűneinek elítélésével kapcsolatban.)

Azonban Sorosék esetében a jog átlépésének célja természetesen nem egy erkölcsileg pozitívnak mondható dolog, hanem egy törvényesen választott kormány megdöntése, és az ország destabilizálása.

Az élet-halál harc pedig valahol érthető. Gondoljuk csak egy percig magunkat mondjuk Gulyás Márton helyébe. Adott egy kicsit szociopata, magamutogató fiatalember, akit felvesznek (vagy benyomnak) a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, de kibukik onnan. Céltalanul teng-leng, aztán jön egy kedves, amerikai tőzsdespekuláns, aki viszont hajlandó Marcit finanszírozni mondjuk 125 000 dollárral - és még ki tudja, mennyivel - , de persze megvannak a kérései is cserébe. Hát nem jó lehetőség ez Marcinak? Dehogynem. Ezért egy idő után soha nem látott módon aktivizálta magát a háttérben, és ami a legfontosabb, Soros érdekeit maximálisan kiszolgáló menetrendet is megadott a különböző fórumokon.

Polgári engedetlenség - az új Soros lózung

Gulyás és barátai a Soros-egyetem tüntetési sorozatában leszögezték, hogy október 23-tól polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetnek, amennyiben az Országgyűlés nem fogad el egy „igazságosabb, arányos választási rendszert”. Az engedetlenség fontos eleme, hogy büntetőjogi eljárást vonhat maga után, tehát törvénytelen. Ennek a problémának a kiküszöbölésére Gulyásék fejében él egy elképzelés: minél több embert vonzanak a megmozdulásokra, annál nehezebb a tiltakozók büntetőjogi felelősségre vonása, így hatalmas káoszt tudnak okozni – szerintük büntetlenül. Ugyanis, ha Gulyásék polgári engedetlenségében egy-két ember venne részt, akkor velük szemben sokkal könnyebb lenne büntetőjogi eszközökkel fellépnie a hatóságoknak, mintha tömegesen tennék ezt.

Gulyás a Hír TV-nek adott interjújában világosan megjelölte céljait: ha a kormány ősszel sem tér jobb belátásra, akkor olyan szinten fogjuk felbontani az együttműködést az államhatalommal, hogy Orbán Viktoréknak kikerülhetetlenül fel kell ismernie: ha nem hátrálnak ki az álláspontjuk mögül, annak olyan súlyos ára van, amelyet nem éri meg vállalni”.A kormányellenes propagandát kisujjából kirázó 24-nek adott interjújában pedig emelte a tétet:azért kell a mozgalom és a kampány, hogy fokozatosan emelhessük a tétet. Nem ijedünk meg a polgári engedetlenségtől, a sztrájkszervezéstől, a blokádlétesítéstől”.

Szervezete, a Közös Ország Mozgalom is hasonlóan nyilvánult meg:

október 23-a után kérésünk követelésé fog változni, és ennek nyomatékosításához erőszakmentes, polgári engedetlenségi mozgalmat indítunk. Olyan akciókban nyilvánul meg például, mint az ülősztrájk, az élőlánc vagy a közterületek elfoglalása”.

A Soros-mechanizmus eddig sem volt ismeretlen itthon, 2010 óta fokozatosan radikalizálódnak a multimilliárdos, kerítésbontó üzletemberhez köthető civil szervezetek és személyek. Az első erőszakos megmozdulásra 2013-ban került sor, amikor több mint tíz órán át szállta meg több tucat aktivista a Fidesz-székházat, tiltakozván a tervezett alaptörvény-módosítás ellen. A tüntetők „az alkotmány nem játék” feliratú transzparensüket és több papírlapot is elhelyeztek a Lendvay utcai épület teraszán. Ezekre többek között azt festették, hogy „foglalt”, illetve „demokráciát”. Néhány civil demonstráló a bejáratot védő vaskapun is átmászott, közöttük korábbi LMP-aktivisták, Milla-szónok és a Hallgatói Hálózat aktivistái voltak.

Az internetadó elleni tüntetés szintén agresszív megmozdulásba fulladt, a célpont ismét a kormánypárt székháza volt. Tüntetők egy csoportja a vonulást követően az épülethez ment, ahol a szervezők kérésére magukkal vitt régi számítástechnikai eszközökkel, például klaviatúrákkal kezdte dobálni az épületet.A tüntetők a Fidesz-székház több ablakát is bedobták, és több helyen a redőnyöket is megrongálták. Az épület előtti kerítés egy darabját kidöntötték. Több tv-stáb tagjait is inzultálták. A rendőrség hat embert vett őrizetbe garázdaság miatt a Fidesz székházánál történtekkel összefüggésben.

Idén áprilisban a korábbiak folytatásaként Gulyás Márton mutatta be sajátos „polgári engedetlenség” értelmezését a gyakorlatban, amikor is az egyik Soros-tüntetésen társával, Varga Gergellyel megdobálta a Sándor-palotát festékkel, azért mert Áder János köztársasági elnök aláírt egy nekik nem tetsző törvényt. A két dobálózót 300, illetve 200 óra közmunkára ítélte a bíróság. Akciójuk után jött egy másik eset is, amikor Gulyás valamelyik követője a Terror Háza Múzeumot dobálta meg festékkel.

Gulyás Márton

Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Gulyás legújabb támadásával, vélhetően a nyílt társadalom magasztos céljaival felvértezve, újfent átlépte a törvényesség határát.Történt ugyanis, hogy péntek éjjel Gulyás Márton hivatásos ellenzéki aktivista és húsz-harminc haverja be akart törni az Origo szerkesztőségébe.Nem sikerült, mert a biztonsági őr elzavarta őket. Közel egy óráig mászkáltak - természetesen engedély nélkül - az épületben, majd a falakat összerondították, propagandaplakátokat tettek ki. 

Látszik az, hogy mit is ért a polgári engedetlenségen Gulyás Márton, a „forradalmár”, és látható az is, hogy ő és elvbarátai, a Soros féle elmélet mélyhívői egyre dühösebbek, és nem riadnak vissza a törvénytelen eszközök bevetésétől sem, hogy a havi apanázsuk megérkezzen.

Az új lózungot hívatott beépíteni az agyakba a szintén Soros által pénzelt Eötvös Károly Intézet (EKINT) is, amely nyáron konferenciát tartott a „polgári engedetlenség” témájában, és kijelentették, hogy egy törvény megsértése esetén a személy tettei és döntései mögötti erkölcsi megfontolásokat is figyelembe kell venni”.

Kérdés, hogy pontosan mi is az az erkölcsi megfontolás. Nyilván a gazda érdeke.

A rendezvényen felszólalt Majtényi László, az EKINT elnöke. De előadott Miklósi Zoltán (EKINT) a polgári engedetlenség politikai filozófiai megalapozásáról, Misetics Bálint (aktivista, szociálpolitikus) az erőszakmentes ellenállás társadalmi-politikai szerepéről, Somody Bernadette (EKINT) a polgári engedetlenség jogi megítéléséről. Részt vett: Pardavi Márta (Magyar Helsinki Bizottság), Szabó Máté Dániel (TASZ), Léderer Sándor (K-Monitor) is.

Vagyis képviseltette magát a Soros-hálózat valamennyi hazai végrehajtója, és jól körüljárták elméleti síkon, hogy mit és hogyan kell tennie a tervet aztán megvalósító, felforgató hordáknak.

A Soros-recept

Emlékezzünk csak egy pillanatra a Schmidt Mária által leírt Soros-receptre: Ahogy a Terror Háza igazgatója esszéjében írta, Soros és hálózata mindenhol hasonló recept szerint működik. „Szemelj ki egy megszerzésre érdemes üzleti célt. Küldd oda a civiljeidet; destabilizáld a területet; szervezz hozzá megfelelő médiahátszelet; kreálj káoszt; és ha megvan, te legyél az, aki megszervezi a segítséget az újjáépítéshez, és közben kimazsolázza a legjövedelmezőbb üzleteket!”

Úgy tűnik, hogy a fenti terv megvalósításának előkészülete zajlik most. Soros blogja, mert az is van neki Magyarországon, tehát a 444 már nyáron beszámolt arról, hogy zajlik a csapat kiképzése és 1500 tagnál járnak az őszi „forradalmárok”. Bár Gulyás bőszen tagadja, hogy lennének ilyen kiképzések, arról a 444 beszámolt, hogy az „aktivisták” „elvonulásaikon” az elméleti viták mellett gyakorlati helyzetekre, pl. rendőri intézkedés esetére is felkészülnek. A korábbi erőszakos akciók során szerzett tapasztalataikat is felhasználhatják, amit Misetics Bálint, egykori székházfoglaló külön kötetben gyűjtött össze.

Egyébként, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a szeptember eleji kötcsei találkozót követően elmondta, hogy a „2018-as választási kampányban eddig nem látott eszközöket; utcai zavargásokat is el tud képzelni, mivel bizonyos külföldi erőknek ez áll érdekében”.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője

Forrás: MTI/Varga György

Szimbolikus és erőszakos akciók

Az ex-LMP-s Vágó Gábornak is kulcsszerepe lehet az őszi tüntetéshullámban, amit egy kőkemény nyilatkozattal vetített előre. Szerinte „azért a magyar tüntetési kultúrának is kellene fejlődnie abban, hogy jóval több olyan performatívabb jellegű eseményre lenne szükség, ahol a korlátozott erőszak jelen van”. Vágó szerint ezeknek az akcióknak szimbolizálniuk kell a bennük rejlő dühöt, és követendő példaként a már említett, netadó kapcsán zajlott tüntetést emlegeti,
amikor bedobálták klaviatúrával a Fidesz-székház ablakát. Ilyen szimbolikus, kvázi erőszakos akciókra van szükség”. 

Vágó Gábor a magyar politika ismert arca, 2010 és 2014 között országgyűlési képviselő volt a Lehet Más a Politika frakciójában, amelynek alapítója is volt egyben. Három évvel ezelőtt belső konfliktus miatt kilépett a pártból és Soros-birodalma felé vette az irányt, az Átlátszó újságírója lett. Pár hónappal ezelőtt azonban felhagyott a kormánypártokat és politikusaikat lejárató cikkek írásával, és bevallottan „civil aktivista” lett. Közéleti aktivizálódását jól mutatja, hogy a Momentum NOlimpia kampányában serényen gyűjtötte az aláírásokat, és most saját népszavazási kérdésében teszi ugyanezt. Mozgolódása során szorosra fűzte a viszonyt Gulyás Mártonnal és Lukácsi Katalinnal is.

Erősen agitatív volt a volt SZDSZ-es Gusztos Péter nyilatkozata is egy másik ellenzéki propagandaoldalnak, a 24-nek, melyben kifejtette: Ezt nem szabad elfogadni, minden lehetséges eszközzel küzdeni kell ellene, és ha mégis lesz ilyen törvény, akkor a polgári engedetlenségnek kell jönnie”.

Hasonlóan agresszív, elgondolkodtató mondat hagyta el Schilling Árpád rendező - aki egyébként szintén sorosista, és szintén régóta Gulyás Márton szövetségese - száját:

Törvényes eszközökkel nem lehet jobb belátásra késztetni a kormányt, ezért van bennünk valamiféle határátlépési vágy.”

Úgy tűnik tehát, hogy tényleg készülnek. Radikális módszerekkel, törvénytelenül. Ehhez természetesen gyártanak különböző ideológiákat - fentebb egyet-kettőt ismertettünk is. De a lényeg: intellektuális, politikai mázba csomagolva felfordulást, botrányt, cirkuszt csinál. Bármilyen eszközzel. Erőszakkal is. A Soros-terv megvalósításának részeként.

A kipróbált és bevált modell

Nem kell tehát nagy összeesküvés-elmélet gyártónak születni ahhoz, hogy belássuk, hogy ezek a hölgyek és urak bizony egy jól kidolgozott koreográfia, egy felépített elméleti modell szerint, egységesen dolgoznak, és ez a modell az a Soros-recept, amit nem csak nálunk, hanem más országban - így Macedóniában, Ukrajnában is megvalósított Soros jól kiépítetett szervezetrendszere, az ottani Gulyás Mártonok segítségével.

Az eredményt pedig ismerjük: erőszak, óriási káosz, és sokéves bizonytalanság az állam működésében. Kétségtelen: a veszély valós, még ha nálunk, a kormány nagyfokú legitimációja miatt, ez nem eszkalálódott. 

A Soros-tervben fontos szerepet tölt be Magyarország, és mint látjuk, a betelepítéspárti oligarcha alkalmazottai nem riadnak vissza semmilyen eszköztől, akár a jogtalanságtól sem, hogy jól csengő szólamok leple alatt megszerezzék, és - mondhatni - zálogba adják országunkat a kerítésbontó milliárdosnak.

Ezek a lózungok, meg célok akár változhatnak is, de nincs is nagy jelentőségük. Mert mint láthatjuk, Gulyás most épp a választási rendszer „igazságossááért” harcol, de volt ő „forradalmár” a Soros-egyetem tüntetésen, és Röszkén is demonstrált a határok megnyitásáért a MIGSZOL nevű szintén Soros által pénzelt szervezettel, Schilling Árpád színházi rendezővel és Juhász Péterrel, az Együtt elnökével karöltve.

Mindegy tehát, mi a megbízás, a jó katona végrehajtja küldetést. Nincsenek itt mélyenszántó erkölcsi elvek - vagyis csak a szavak szintjén vannak -, a cél mindig az, amit a Gazda épp kijelölt.

A polgári engedetlenség pedig értelmezésükben azt jelenti, hogy ezek az emberek, azaz Soros emberei felhatalmazva érzik magukat a jogtiprásra is ezen célok érdekében.Érthető, hiszen a „létük a tét”.

Forrás:   http://www.origo.hu/itthon/20170916-gulyas-marton.html