Egy áramszünetért is fogházba kerülhet

Szigorúbb lett a szabálysértési törvény: büntet a csekély mennyiségű drogért, az önkormányzatokat adatszolgáltatásra kényszeríti – és rács mögé küldhet valakit azért is, ha közlekedési dugót vagy csőtörést okozott. A törvényt sokadjára toldozzák-foldozzák, de Magyar Gábor ügyvéd szerint még mindig nem az igazi.

 

Az Erzsébet híd közepén robbant le a furgonja, ezzel kilométeres dugót okozott, és akadályozta a tömegközlekedést is. Polcszerelés közben átfúrt egy fővezetéket, a zárlattal egy egész utcát borított sötétbe. 

Kínos pillanatok, és készülhet rá, hogy emiatt nem csak a dühöngő autósokkal, szomszédokkal kell szembenéznie: a decemberben módosított szabálysértési törvény alapján 

gondatlanság miatt több napra is fogházba küldhetik. 

 

A 2016 januárjában élesedő szabályozás több szempontból  keményebb elődjénél, és abban is újít, hogy a korábbinál több eszközt ad a hatóságok kezébe. Az Origo kérésére Magyar Gábor ügyvéd értelmezte a legfontosabb változásokat. 

Több szem figyel majd

2016-tól már a szabálysértési ügyekben is bevezetik a megkeresés intézményét, ez azonban csak a szabálytalankodó autósokra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy 

a rendőrök ezután az állami és önkormányzati szerveket, hatóságokat és civil testületeket is bevonják az ismeretlen szabálysértő felkutatásába. 

Apelláta nincs: ha egy önkormányzat például 30 nap után sem foglalkozik a megkereséssel, akár rendvédelmi bírsággal sújtható. 

Magyar szerint a szigorítás haszna, hogy az elkövetőt így akkor is utolérhetik, ha céges vagy szolgálati autóban szabálytalankodott, de konkrétan nem azonosítható. 

A megkeresett szervezetnek ilyenkor ki kell adnia szabálysértő személyes adatait - vagy meg kell indokolnia, hogy miért nem teljesítheti a rendőrségi követelést. 

Hatósági einstand

A helyszínen intézkedő rendőrök vagy más hatósági személyek szabálysértés után is lefoglalhatnak tárgyakat, persze csak az átvételi elismervény kitöltését követően. 

Utóbbival a törvény megkönnyíti az intézkedő egyenruhás dolgát - elég életszerűtlen ugyanis lefoglalási határozatot írni, iktatni és nyomtatni a tetten érés helyszínén. Így viszont 

a rendőr azonnal elveheti a bizonyítékként szolgáló eszközt, 

és utána rátérhet a papírmunkára. A tárgyat aztán később el is kobozhatják, ha a szabálysértés bizonyítottá válik. 

Új körözések

Ezután azokra is kiadhatnak körözést, akiket egy szabálysértési ügyben elzárásra ítéltek, de határidőre nem jelentek meg a kijelölt börtönben, fogházban, és nem találja őket a rendőrség. 

A kevés is sok

Januártól szabálysértésnek számít a 10 grammnál kevesebb pszichoaktív anyag, például marihuána megszerzése és tartása is. 

Ez egyértelmű szigorítás: a büntető törvénykönyv csekély mennyiségnek a 10 grammot tartja, és az alatt nem büntet - 2016-tól megteszi helyette a módosított szabálysértési törvény, ami egy eddig nem szankcionált helyzetet tesz törvénytelenné. 

Odacsapnak

És itt jön a cikk elején is emlegetett drákói - talán értelmetlen - szigor. A pénzbírság és az Origo tudósítója által is választott közmunka mellett ezentúl elzárással sújthatják azt, aki gondatlanságból úgy zavarja meg egy közérdekű üzem - például közműszolgáltató vagy vasút - működését, hogy azzal nem okoz komoly üzemzavart. 

A törvény szabálysértésnek tartja a szándékos elkövetést is, ha amiatt 50 ezer forintnál kisebb kár keletkezik. 

Magyarán, akkor is rács mögé kerülhetünk, ha véletlenül csőtörést, áramszünetet okozunk, vagy rátenyerelünk a vonat vészfékjére. 

Magyar Gábor szerint ez a módosítás egyik legkérdésesebb pontja: feleslegesen mutat erőt olyankor is, amikor kár alig esett, és a szabálysértő sem tudatosan rontott el valamit.  

Ahogy a pszichoaktív anyagnál, a törvény itt is kvázi kiegészíti a Btk.-t, ami csak jelentős kár esetében bünteti a közérdekű üzem zavarását, akár több év börtönbüntetéssel. 

Régóta foltozzák

Az ügyvéd emlékeztetett arra is, hogy 

a szabálysértési törvényt 2012  januárja óta 25-ször módosították, 

és még mindig toldozgatásra szorul, a gyors javítások pedig idővel vélhetően újabb hibákat szülnek. A jelenség nem egyedi Magyar Gábor szerint. 

"Magyarországon az utóbbi időben úgy zajlik a jogalkotás, hogy társadalmi egyeztetés és felkészülési idő nélkül sietve hatályba léptetnek egy jogszabályt, majd amikor tömeges jogalkalmazási problémák jelentkeznek, akkor azt mondják, hogy csak próbaüzem zajlik" - jegyezte meg. 

A próbaüzem fogalma viszont nonszensz, hiszen 

a hatályos jogszabályt mindenképp alkalmazni kell. 

Szólhattak volna

Az egyeztetés hiányát kifogásolta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke is: "Semmilyen megkeresést nem kaptunk a minket érintő módosításról, de ezt sajnos már megszokhattuk, nagyobb kérdésekben is átlépnek felettünk" - mondta  Gémesi. 

A MÖSZ vezetője egyébként egyetért azzal, hogy az önkormányzatok működjenek együtt a közúti szabálysértők azonosításában, csak azt nem tudja, miért kell őket rendbírsággal fenyegetni, amikor e nélkül is segítenének.

Kerestük a rendőrséget, szerettük volna megtudni, hogy egyeztettek-e a módosításról az érintett szervekkel, bármilyen önkormányzattal, illetve hogy hány napos elzárásra számíthat, akit gondatlanságból elkövetett szabálysértés miatt ítélnek el. Levelünkre egyelőre nem kaptunk választ. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK