Addig kavar a kormány, amíg több ezer automata fog megszűnni

Mintha illegális pénzhegyeket mozgató kólaautomata-bűnözés dúlna Magyarországon, a kormány monopóliummal és hatalmas pénzügyi erőket mozgatva nyomja le az iparágat.

A kormány nem pihen: az online kasszák bevezetésének kalandos időszaka véget ért ugyan, de az idén megint előkerült egy üzletág, amely még nem volt direktben bekötve az adóhatósághoz.

A kiskereskedők kasszagépesítése után most a személyzet nélkül működő üzleteket, az ital- és árukiadó automatákat célozták meg.

A terv szerint 2017 végére minden egyes kóla-, kávé- vagy szendvicsautomatában működnie kéne egy olyan feketedoboznak, amely a NAV-ot tájékoztatja a forgalomról.

A feladat lényegében itt is ugyanaz, mint az online kasszák esetében volt: a gépeknek egy beépített SIM-chipen keresztül folyamatosan és megbízhatóan kell küldenie a regisztrált adatokat az adóhatósághoz. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem adott magyarázatot, de a feladat ellátásáért az automatákat üzemeltető cégektől beszedhető díjat több mint háromszorosára növelte. A minisztérium négy éve a kereskedők által fizetendő adatátviteli hatósági árat havi 1500 forintban határozta meg, az automatás feketedoboz működtetéséért viszont havi 5000 forintos szolgáltatási díj beszedését engedélyezte úgy, hogy a pénzért csak a „minimális felügyeleti szolgáltatásnak” kell eleget tenni.

A díjemelés azért érdekes, mert az elmúlt években kiderült, hogy az 1500 forintos hatósági díjból is figyelemre méltó profittal tud működni Orbán Viktor barátja, Garancsi István érdekeltsége. A Mobiladat Kft.-nek az online kasszák adattovábbításából 2016-ban 2 milliárd 120 millió forint forgalma keletkezett, amiből a tulajdonosok 553 millió forint tiszta hasznot tudtak zsebre tenni.

A projekt nyáron bekövetkezett fejleményei általános megdöbbenést okoztak az automatás cégeknél. A 24.hu információja szerint egy, Bánki Eriknek, az Országgyűlés gazdasági bizottsági elnökének küldött levélben is igyekeztek felhívni a kormányoldal figyelmét arra, hogy szerintük rossz irányt vettek dolgok.

A többi között arról írtak, hogy amikor piac szabályozása egy éve elindult, az volt a cél, hogy javuljon a fizetési morál, és növekedjen a kincstár bevétele.

Ha viszont így megy tovább, egyik cél sem teljesül, helyette cégek mennek majd tönkre, és az állam is nagyot veszít.

A díj váratlanul magas mértékén kívül leginkább azon akadtak ki, hogy miközben több cég is előrehaladott fejlesztésekkel rendelkezett, a kormány június 30-án váratlanul a Magyar Posta Zrt.-t jelölte ki a NAV és a kereskedők közé beékelődő felügyeleti szolgáltatónak. Az állami mamutcég beiktatása gyakorlatilag kirázta, hogy verseny induljon a szolgáltatásért, és a Posta hamar egyértelművé is tette, hogy az NGM által megengedett maximális 5000 forintos díjat kéri majd a szolgáltatásaiért. Ezzel pedig el is viszi az automatások gépenkénti havi 10 ezer forintos hasznának a felét.

A júniusi döntés időpontjára a Postának már volt igazolása arról is, hogy a szoftverekkel és a beépíthető dobozzal együtt birtokában van egy működőképes rendszernek.

A Horvátországból származó eszköz megfelelőségi igazolását a Rogán Antal köréhez sorolt, a miniszter feltalálótársai által tulajdonolt Hunguard Kft. állította ki egy héttel a kormánydöntés előtt.

Fotó: 24.hu/Marjai János

Az automatás cégek számára újabb nem várt fordulat következett be augusztusban, amikor a Posta ahelyett, hogy azonnal teríteni kezdte volna a Hunguard-tanúsítvány alapján létezőnek tekinthető eszközét a vállalkozásoknak, árubeszerzési felhívást tett közzé. Az állami cég ebben 2,5 milliárd forintért keres licenceket és kapcsolódó szolgáltatásokat a felügyeleti szolgáltatói feladatai ellátásához. Ezeket a feladatokat az online kasszák esetében a Nemzeti Adóhatóság látja el, a szükséges központi eszközöket is a NAV vásárolta.

Mivel az automatások a Posta feketedobozából még egyetlen prototípust sem láttak, általános vélekedés lett, hogy az állami cég a beszerzéssel igyekszik pótolni az automatákból érkező adatokat fogadó és feldolgozó szervereken futó szoftvereket. Megkérdeztük a Postát, hogy amennyiben a Hunguard által auditált módon rendelkezett a szoftverekkel, akkor milyen licencek beszerzésére írta ki a beszerzést. Választ egyelőre nem kaptunk.

Előreláthatóan további 3,2 milliárd forinttal dobja meg az adófizetők költségeit, hogy a kormány uniós pénzből támogatást nyújt majd az automaták üzemeltetőinek a feketedoboz, hivatalos nevén az automatafelügyeleti egység, azaz AFE beszerzéséhez. A támogatással alaposan befolyásolhatják, hogy hány élelmiszer-automata marad a piacon. A kormány ugyanis kikötötte, hogy a cégek egy gépre 120 ezer forintos támogatást kaphatnak, ami azt jelenti, hogy az országban összesen 26 ezer gép átalakításra jut majd brüsszeli pénz.

A kereten felüliekhez, ha a cégek akarják, saját költségükön vehetik meg a feketedobozt, de dönthetnek úgy is, hogy inkább kivonják a forgalomból.

A támogatásokkal van még egy probléma. A kormányzat azt feltételül szabta, hogy csak akkor vehető igénybe, ha a feketedobozt november végig beépítik az automatába, és az adatátvitel is működik. Az automatások kizártnak tartják, hogy a Posta tartani tudja a határidőt, így vagy ugrik a támogatás, vagy módosítani kell a kormányrendeletet.

Azt egyébként minden szereplő biztosra veszi, hogy a folyamat végén

több ezer géppel lesz kevesebb országszerte.

Közben viszont annyi pénz költ el a kormány és az általa bevont állami cég a projektre, hogy még a relatíve magas szolgáltatási díj is legkevesebb 5-6 év alatt hozza vissza azt, a változtatásból származó feltételezett plusz adóbevétel pedig egyáltalán nem olyan magától értetődő, mint a pénztárgépek esetében. Ha viszont azzal számolunk, hogy olyan alvállalkozók is beszállnak az üzletbe, mint például a Garancsi-féle Mobiladat, és őket az 5000 forintos díjból kell majd kifizetni, akkor még jobban kitolódhat ráfordítások megtérülési ideje.

Forrás: http://24.hu/belfold/2017/09/07/addig-kavar-a-kormany-amig-tobb-ezer-automata-fog-megszunni/