A nevemet nem szeretném adni.  Azt sem, hogy melyik kórházból jöttem" – mondja feszülten az ötvenes ápolónő. Társai bólogatnak, "én sem, én sem". 

Abszurd a helyzet: azzal a maroknyi elszánt nővérrel ülök egy buszban, akik 

nyíltan kiállnak Sándor Mária, a fekete ruhás nővér mellett, és hidat foglalnak, 

hogy felhívják a figyelmet az egészségügyi dolgozók helyzetére, a szakmai csőd szélén álló vagy már át is billenő kórházakra. Ugyanakkor nem szeretnének teljes nevükkel bemutatkozni egy újságírónak. 

Szorongásuk mégis tapintható: nem szeretnének Mária helyzetébe kerülni, aki az eltávolítási kísérletek után végül önszántából mondott fel a budapesti Péterffy Sándor utcai kórháznál. 

Arcukat vállalják, nevüket nem

Forrás: Sauer Patrik

Akciói, nyilatkozatai óta már félállásban sem tud elhelyezkedni a szakmában, alkalmi munkákból tartja el a családját. 

Bárkin bosszút állhat a főnökség. 

"Engem is elővettek az Erzsébet híd elfoglalása után: jól láttuk, hogy ott voltál, komolyan gondoltad?" – jegyzi meg Júlia főnővér, úton Miskolc felé. 

Ez már a sokadik helyszín, ahol a fekete ruhás ápolók megjelennek: társaságuk, a Magyarország a Magyar Egészségügyért októberi alapítása óta Pécsen, Debrecenben, Ajkán és Baján is fórumot tartott, hogy országszerte rázzák a kórházi vészcsengőt.

A nővérek útközben olyan történeteket mesélnek, amik rosszabb emlékezetű kabaréban is túlzásnak tűnnének: akkora az eszközhiány, hogy műtéthez a beteg családtagjai veszik a varróanyagot, épp csak orvost nem hoznak az operációra. 

Omladozó falak között, kölcsönkért eszközökkel dolgoznak a kórházi ápolók

Forrás: Origo

Az intenzív osztályokon napokig nincs pelenka, a részlegek egymástól kunyerálnak infúziós szereléket, az egyébként használható műtőtermeknek sokszor csak fele-harmada üzemel a nővérhiány miatt. 

Ehhez jön a túlterhelés. Az orvostól a betegszállítóig mindenki erején felül dolgozik, akár havi hetven óra túlórát vállalva. 

A túlórát a kórház gyakran lecsúsztatja: a dolgozó papíron dolgozik, valójában szabadnapot kap

Forrás: Thinkstock

Ezt kikényszeríti a szakdolgozók alacsony, néha csak óriási csúszással érkező bére, a kötelezően elvárt kórházi penzum és a folyamatosan érkező betegáradat is. 

A biztonságos betegállás megszűnt – kapcsolódik be a beszélgetésbe az eddig a programot szervező Sándor Mária – "tudok olyan intenzíves kollégáról, aki 19 év után emelte fel a kezét, hogy elég, amikor az ötödik lélegeztetőgépes beteget hozták be neki. Felelősséggel maximum hármat tudott volna ellátni." 

Sándor Mária szerint már nincs biztonságos betegellátás

Forrás: Sauer Patrik

A fekete ruhás nővér szerint ezért, és nem feltétlenül az alacsony bér miatt áll fel egyszerre több orvos, ahogy korábban a Szent Imre-kórházban is történt. 

Sándor Máriáék nem annyira a kormányt hibáztatják a helyzet miatt, mint inkább a szerintük lapító kórházi vezetőket, akik pozícióféltésből elnémítják az elégedetlenkedőket, a döntéshozókhoz már a panasz visszhangja sem juthat el. 

Aki mégis meghallja, az lemond. 

Zombor Gábor egyetértett a demonstrálókkal, később lemondott

Fotó: Polyák Attila - Origo

Ahogy Zombor Gábor korábbi egészségügyi szakállamtitkár tette, aki az egészségügyi dolgozók májusi tüntetésén még arról beszélt, hogy a tiltakozóknak igazuk van – aztán személyes és családi okokra hivatkozva felmentését kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumától. 

A fekete ruhások most ellenszélben, még a szakszervezetekkel is vitázva próbálják radikalizálni a közvéleményt: legalább 50 százalékos béremelést szeretnének kiharcolni, és abban hisznek, hogy csak a tömegek akaratával lehet megmenteni az egészségügyet. 

Vezetőjük mára a civil ellenállás olyan ikonikus alakja lett, mint az Éhezők viadalából ismert Fecsegőposzáta. 

A ráhangolás része a Miskolcra tervezett túra is, de a helyszíni tapasztalat kiábrándító: biztatni kell a járókelőket, hogy legalább elvegyék a társaság szórólapját. Nem lesz semmi következménye, ha elolvassák! 

– próbálkozik az egyik aktivista, de a többség csak odapislant, aztán a közelben ácsorgó három rendőrre, és már megy is tovább. 

"Vidéken ez már csak így van. Budapestre ezren is felmegyünk tüntetni, de saját közegben az emberek félnek, ki látja meg őket. 

A szomszéd, a főnök, a polgármester" – mondja szinte mentegetőzve Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezetek helyi vezetője. 

Hídfoglalók

Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

Vargáék segítettek megszervezni a fekete ruhások miskolci fórumát, de itt sem volt sokkal jobb a helyzet. A telt házas, hatvanfős rendezvényen civil érdeklődőnek nyomát sem lehetett látni, 

eljött viszont az MSZP, az Együtt, a PM helyi képviselete, 

kisebb egyesületek tagjai, és mindenki mondta a maga baját, mint egy lakógyűlésen. 

A politikai jelenléttel egyébként nincs gondja Sándor Máriának: mint az Origónak megjegyezte, nem fogja egyetlen párt zászlóját sem cipelni, de bárki beállhat civil társaságuk molinója mögé. Támogatóból, facebookos követőből nincs hiány, de többségük csak a fotelből lelkesedik: ha ki kell vonulni az utcára, a minimálbért féltő családos kollégák, szimpatizánsok nem merik nyíltan vállalni az elégedetlenségüket. 

Az országot szeretnék mozgósítani

Forrás: Sauer Patrik

A fekete ruhás nővér mégis bizakodó: szerinte az országszerte elvetett kis magok, a helyi beszélgetések meghozzák az eredményüket. „Ha legközelebb elindulunk, az egész ország velünk jön" – mondja, már a visszaúton. Hogy mikor lesz ez, arról nem akar beszélni, azt ígéri, időben megtudjuk majd. 

Több ezer ápoló nem kapott fizetést

 

 

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20151210-sandor-maria-tuntetes-miskolc-fekete-ruhas-apolo-forum-egeszsegugy.html

 

 

EZ ÉRDEKELNI FOGJA

Óriási áfacsökkentés jöhet

Colleen Bell megint beszólt az Orbán kormánynak

Tanulatlan bunkó gyereknek nézik a budapestieket

Kiderült, miért van Magyarországon az amerikai hadsereg

Óriási kirúgások a pénzügyi szektorban

Merkel lett az év embere