Emlékeznek még a csaknem negyed évszázaddal ezelőtt megjelent „Got Milk?", azaz „Van tejed?" nevű kampányra? Tudják, ez az a reklám, amelyben számos – pontosan 56 – népszerű énekes, színész, közszereplő – köztük Salma Hayek, Rihanna, Jeniffer Aniston, Elton John - jelent meg tejbajusszal, hirdetve a tejfogyasztás fontosságát. Néhány évvel ezelőtt azonban jelentősen csökkenni kezdett a tej kereslete az Egyesült Államokban, így az amerikai tejszövetség a kampány és az üzenet átfogalmazásába fogott. Tény, hogy soha nem látott mennyiségű laktózmentes tej és tejtermék kerül a boltok polcaira, és virágzik a növényi alapú tejek piaca.

Nem csupán az Egyesült Államokban isznak kevesebbet, hanem Magyarországon is. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta, hogy hazánkban ma az összes tejterméket számítva éves szinten 165 liternyit fogyaszt el egy átlagos magyar tejivó. Ez a mennyiség tőlünk nyugatabbra 250-270 liter évente.

Az emberek hozzávetőleg 25-30%-a nem képes megfelelően megemészteni a tejet

Tudományos tény, hogy elődeink, akárcsak a többi emlős, csak az anyatejes táplálás időszakában rendelkezett a tejcukrot lebontani képes, úgynevezett laktáz enzimmel.

A laktáz enzim mind az emlősökben, mind az emberiség nagyobb részében felnőttkorra inaktiválódik. A paleós elméletek szerint a föld népessége eltérően képes alkalmazkodni a tejhez. Az elmélet szerint az alapvetően állattartásból, pásztorkodásból élők kénytelenek voltak hozzászokni az italhoz, valamint az abból készült termékekhez.

Mélykuti Tibor szerint ma Magyarországon az emberek hozzávetőleg 25-30%-a nem képes megfelelően megemészteni a tejet, így számukra a laktózmentes tej és tejkészítmények jelentik a megoldást. Ezeket a termékeket vagy a pasztőrözés előtt, vagy egy korszerűbb technológiával, a hőkezelés után dúsítják mesterségesen laktáz enzimmel. 

Magyarországon folyamatosan nő a laktózérzékenyek aránya, de nem tudni, hogy pontosan miért. 

A kutatások szerint nem pusztán a laktáz enzimmel, pontosabban annak hiányával akad probléma. Mivel a tehenek is – ahogy minden emlős – saját tejét az utódai táplálása érdekében termeli, a tej önmagában természetesen is tartalmaz bizonyos mennyiségű növekedési hormont, például az úgynevezett inzulinszerű növekedési hormont (IGF-1 és 2). Ezek anélkül is kimutathatók, hogy a tehenek bármilyen külső hormonkezelést kaptak volna.

A tehén a tejet az utódai táplálása érdekében termeli, így természetesen is tartalmaz bizonyos mennyiségű növekedési hormont

 A hormonok az utód növekedését segítik elő, ugyanakkor ez a tulajdonságuk az embernek már korántsem kedvez. A kutatások szerint a pasztőrözés – azaz a hőkezelés – nem befolyásolja a tej IGF-hormon-tartalmát. Mivel az IGF jó részét nem tudjuk lebontani, hanem átjut a bélfalon, a rendszeres tej- és tejtermékfogyasztás felnőttekben 10-20%-kal, gyermekekben 20-30%-kal megemeli az IGF-szintet. A kutatások ugyanis arra mutattak rá, hogy ezek a hormonok elősegítik 

a korai pubertás, a cukorbetegség, valamint a rák kialakulását. 

A New England Journal of Medicine szerint Finnország vezet az egy főre eső tejfogyasztásban, és ott a legnagyobb arányú az inzulinfüggő cukorbetegek száma is. Mélykuti Tibor szerint egyáltalán nincs összefüggés a két adat között, viszont tény, hogy az észak-európai országokban fejenként átlagosan 400 liter tejet és tejterméket fogyasztanak évente.

Szendi Gábor, a paleo táplálkozás szakértője több cikkben értekezik a tej káros hatásairól. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tejfogyasztás és a mellrák kapcsolatáról már egy korai, 1970-es angol vizsgálat is beszámol. Sharon Parten Gaskil és munkatársai 1979-ben különös összefüggésre mutattak rá: minél gyakoribb egy népességben a laktózintolerancia, vagyis a laktózlebontás képességének hiánya, annál ritkább abban a népességben a mellrák. 

Jessica Outwater 1997-ben riasztó összefoglalót közölt a Medical Hypothesisben: egy 25 ezer főre kiterjedő norvég vizsgálatban a napi 3 liter tejet fogyasztóknál – a napi másfél decit fogyasztókhoz képest – háromszoros volt a mellrák kockázata.

A laktózérzékenység esetében a szervezet a tejcukrot nem képes megfelelően lebontani, ám hazánkban az egyik leggyakoribb ételallergia a tejfehérje-allergia. A tejfehérjét – más néven kazeint – az emlősök teje tartalmaz; a tehéntej 80%, az emberi anyatej 20-45% kazeint tartalmaz. Megfigyelték, hogy minél hamarabb veszik észre az allergiát, annál nagyobb az esélye, hogy megfelelő kezelés esetén, 3 éves korra megszűnik, tehát 90%-ban kinőhető.

Tejallergiát jelezhet a hasmenés, hasi görcsök, hányás, puffadás – ezek a tünetek hasonlóak a tejcukor-érzékenység tüneteihez. Emellett jellemző még a kiütés, viszketés, asztma, légúti panaszok, vérnyomásesés, hőemelkedés, ízületi fájdalmak.

Ha ennyit tünetet produkálhat, felmerül a kérdés: igyuk, vagy ne igyuk?

A tej mellett érvelők elsősorban a tej kalciumtartalma miatt javasolják a tej és tejtermékek fogyasztását. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 

napi minimum fél liternyit javasol. 

A WHO 1984-ben kiadott, jelenleg is érvényes ajánlása szerint növelni kell a kalciumban gazdag ételek, tejtermékek fogyasztását elsősorban az alacsony zsírtartalmúakat választva. Tény, hogy a kalciumnak számos élettani szerepe van, részt vesz a csontrendszer szilárd vázának kialakításában, és elengedhetetlen a csontok és a fogak egészséges szerkezetének fenntartásához.

A növényi tejek ára igen borsos

A Medical Online azonban érdekes kutatásra hívja fel a figyelmet: Karl Michaëlsson és munkatársai, a svédországi Uppsala University kutatói szerint a nagy mennyiségű tej fogyasztása nem erősíti, hanemegyenesen gyengíti a csontokat, sőt idő előtti elhalálozáshoz is vezethet. A kutatók több mint 61 ezer nőt és 45 ezer férfit követtek 11 éven keresztül, és azt figyelték meg, hogy minél több tehéntejfogyasztásról számolt be valaki, annál nagyobb valószínűséggel tört el a csontja a vizsgálat időtartama alatt. A kockázat a nők esetében volt a legnagyobb. 

A tejet mellőzésére felszólító dietetikusok szerint a csontritkulást jelentősen meg lehet előzni olyan növényi táplálékokkal, amelynek köztudottan magas a kalciumtartalma, mint például a kelkáposzta, a mák, a tökmag, a mogyoró, a mandula, a petrezselyemzöld, a szója, a dió, a spenót, a sóska, a brokkoli vagy más zöld levelű növények és a hüvelyesek. 

Aki esetleg kerülni szeretné a tejet, vásárolhat kalciummal dúsított élelmiszereket, gabonapelyheket, dzsúzokat. A szójatej és a frissen facsart narancslé például legalább annyi kalciumot tartalmaz, mint egy adag tej vagy tejtermék. A növényi tejet választóknak viszont azzal szembesülniük kell, hogy egy liter rizsből vagy zabból készült tejtermék ára meglehetően borsos, csakúgy mint a magokból készült tejeké. A bolti ára egy liter tejhez viszonyítva akár háromszorosa is lehet, a natúr termékek pedig elenyésző kalciumot tartalmaznak.

A tudományos cikkek felhívják arra is a figyelmet, hogy a csontok egészségének megóvásának legjobb módja, ha sportolunk, mind gyerek-, mind felnőttkorban.