Több millió állatmúmiára bukkantak a régészek Egyiptomban

Egyiptom földje milliószámra rejti a különböző szentként tisztelt, vagy az óegyiptomi kultuszokban kitüntetett szerepet játszó állatok mumifikált, díszesen becsomagolt tetemeit.

Halott állatistenek

Az ókori egyiptomiakat sokszor vádolják azzal, hogy megszállottjai voltak túlvilági életüknek. Azonban sok kutató inkább úgy látja, hogy a halállal kapcsolatos tradícióik valójában pont az élet ünnepléséről szólnak és

az elmúlás számukra csupán egy utazás volt, átmenet egyik állapotból a másikba.

Ezen a másvilágra vezető úton azonban szerintük nem csupán az emberek, hanem az állatok is keresztülmentek.

A régészek folyamatosan bukkannak egyre több és több állatmúmiára, legutóbb például több mint 8 millió kutyamúmiát találtak egy szakkarai katakombában.

Ezeket a csomagokat komoly tudományos vizsgálatoknak vetik alá, hogy rájöjjenek pontosan milyen okból, milyen eljárással mumifikálták ezeket az élőlényeket és milyen szerepet töltöttek be az egyiptomi vallásosságban.  

Miért mumifikálták az állatokat?

A test tartósítása, legyen szó emberről vagy állatról, minden esetben azt a célt szolgálta, hogy megőrizzék a földi porhüvelyt, így megóvva a lelkeket, melyek tovább vándorolnak.

Ez az eljárás tette lehetővé az örök életet számukra.

Az állatmúmiáknak alapvetően három típusát különböztetik meg:

1. Háziállatok, akik gazdájukkal együtt indultak el erre a hosszú utazásra.
2. Emberek számára a túlvilágra élelem gyanánt szánt állatok.
3. Végül legnagyobb számban a felajánlott állatok múmiái.

Közvetítők az emberek számára

Salima Ikram, az egyik legnagyobb kutatója a témának, úgy véli, hogy az állatok a felajánlások során egyfajta közvetítőként szolgáltak a még élő emberek számára.

A fohászaikat, kéréseiket juttatták el az állatokon keresztül közvetlenül a spirituális világba. Így minden egyes állatmúmiában valójában egy imát, egy történetet kell látnunk.

Milyen állatokról van szó?

Legfőképpen olyan élőlényeket vetettek alá ennek az eljárásnak, melyek valamely istenség kultuszához tartoztak, csak hogy a legjellemzőbbeket soroljuk: macskák, kutyák, íbisz madarak, bikák, páviánok, sólymok krokodilok.

Ezek az állatok sokszor az adott istenség templomához vagy kultuszközpontjához közel lettek eltemetve, hatalmas földalatti kamrákban, ahol előfordult, hogy 1,5 méter magasan álltak a felhalmozott tetemek. Összességében nem túlzás több millió állatmúmiáról beszélni! Csak a szakkarai térségben legalább 15 millióról tudunk.

A mumifikáció, mint ipari tevékenység

 Kr.e. 800-tól kezdve egészen a római időszakig az állatmumifikáció szinte ipari méreteket öltött.

A hatalmasra növekvő múmiaigényt az erre szakosodott szakemberek úgy elégítették ki, hogy sokszor nem teljes múmiákat , hanem  csupán csak egy csontot vagy éppen tollakat, szőröket helyeztek el a csomagban.

A manchester-i egyetem kutatói nemrég több száz múmiát vizsgáltak meg

különböző modern képalkotási eljárásokkal és arra a követeztetésre jutottak, hogy az állatmúmia csomagok közül minden harmadik hiányos.

Ám Dr. Lidija McKnight szerint ez nem ókori átverés, mivel ezek a sokszor gyönyörű módon tekercselt múmiák önmagukban is különlegesnek számítottak, mert kapcsolatban álltak akár egy toll, vagy csont közvetítésével az adott, szentként tisztelt állattal.

Magasabb célt szolgáltak

Az állatcsontok vizsgálatai alapján ezek az élőlények sajnálatos módon nem túl jó körülmények között nevelkedtek és életük végét leginkább a szomjhalál jelentette.

Ezeket kifejezetten felajánlásokra tenyésztették.

Ugyanakkor arra is találunk példát, hogy az adott istenség templomában tartott állatok szívrohamban hunytak el, mert valószínűleg a papok túletették őket. 

Ez a bánásmód mai szemmel nem túlságosan szimpatikus, de

az egyiptomiak szerint ezek az állatok egy magasabb célt szolgáltak és jobb helyre kerültek.

Az állatmumifikációs eljárásokat végül a kereszténység szorította ki,és az állat- katakombák idővel feledésbe merültek, hogy aztán korunk régészei újra megtalálhassák őket. A manchester-i kutatók munkáját itt lehet követni.

(Az összeállítást Pabeschitz Virág ókorszakos archeológus, az egyiptomi Giza Plateau Mapping Project nemzetközi régészeti expedíció tagja készítette.) 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK