Nyomoznak a nagykőrösi csatornaügyben

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalánál és a hazai ügyészségnél is feljelentést tettek a nagykőrösi csatornaadó elköltése miatt. A helyben botrányosnak tartott csatornaügyről az önkormányzat népszavazást kezdeményezett, ezt azonban a törvényszék nem engedte megtartani. Nem sokkal később a képviselő-testület az ezzel egy füst alatt tervezett, megyeváltásról szóló népszavazást is lefújta. 

Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Pest Megyei Főügyészség a nagykőrösi csatornaügyben, amelyről az Origo is beszámolt. Ahogy korábban írtuk, a városban nagy vihart kavart, hogy a helybeliektől beszedett, eredetileg csatornázásra szánt önrészt végül útépítésre költötték. 

A csalásról szóló bejelentés eredetileg a NAV-hoz érkezett be, a szervezet először elutasította a keresetet, ezt azonban a főügyészség hivatalból felülvizsgálta, és ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. A csatornaügyben nem ez volt az egyetlen feljelentés. Helyiek az európai csalás elleni hivatalnál, vagyis az OLAF-nál, a rendőrségen és a megyei kormányhivatalnál is feljelentést tettek. 

A kedélyek csillapítása végett az önkormányzat népszavazást kezdeményezett az önrész visszafizetéséről. Ezt azonban a Budapest Környéki Törvényszék elkaszálta: indoklásuk szerint a népszavazás azért nem írható ki, mert a kérdés nem volt egyértelmű. 

 

Két népszavazás

Az ügyet bonyolította, hogy a csatornapénzről szóló népszavazással egy időben az önkormányzat arról is szavaztatott volna, hogy Nagykőrös a jövőben Pest megye helyett Bács-Kiskun megyéhez tartozzon-e. A városban sokan támogatják a megyeváltás gondolatát, Czira Szabolcs polgármester kritikusai szerint viszont a város vezetése csak azért melegítette fel újra az ötletet, hogy elterelje a figyelmet a csatornaügyről. Nem sokkal az után, hogy a törvényszék visszadobta a csatornapénzről szóló népszavazási indítványt, a nagykőrösi képviselő-testület a másik kezdeményezést is visszavonta. 

Az Origo birtokába került hangfelvétel alapján korábban a Pest megyei Fidesz képviselői is kritizálták Czira Szabolcsot, amiért egyszerre bocsátja népszavazásra a csatornapénz és Nagykőrös elszakadásának ügyét. 

Kilencéves történet

Ahogy azt tavaly megírtuk, Nagykőrösön komoly vitákat váltott ki, amikor kiderült, hogy az önkormányzat útépítésre költötte el azt a pénzt, amit csatornázásra szedtek be. Az ügy 2007-ig nyúlik vissza, a nagykőrösi önkormányzat ekkor nyert egy csatornafelújításról szóló állami pályázaton. A szerződés szerint az önkormányzatnak 558 millió forint önrészt, a teljes költség 15 százalékát kellett összegyűjtenie. A maradékot az állam, illetve közvetve az Európai Unió állta, és az építkezések megvalósulása után fizette. 

A munkálatok 2012-re befejeződtek, ekkora összegyűlt az önrész is. Az önrész biztosításához az érintett ingatlanok tulajdonosainak kellett fejenként mintegy 200 ezer forinttal hozzájárulniuk. Az állami támogatás utólagos kifizetése el is indult, csakhogy 2013-ban utólag módosították az állammal kötött szerződést. Az új szerződés szerint az állam már a költség 95 százalékát fedezi, vagyis az önrész kétharmada felszabadult. 

Az OLAF-nál is feljelentették

A helyiek egy része szerint ezt a pénzt vissza kellene fizetni a lakosságnak, ehelyett azonban az önkormányzat útépítésre költötte az összeget. Bár az útépítésről szóló rendeletet a helyi közgyűlés is megszavazta, több képviselő később azt állította, számára nem derült ki, hogy az építkezés a csatornázásra beszedett önrészből zajlik majd. Civilek azt sérelmezik, hogy őket egyáltalán nem kérdezték, sőt, nem is tájékoztatták a döntésről. 

Az Origo értesülése szerint magánszemélyek feljelentést tettek az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalánál (OLAF). A feljelentők szerint meg kellene vizsgálni, hogy a polgármester vagy közeli hozzátartozója tagja-e az útépítést elnyerő cég tulajdonosi körének. A szövevényes ügyben a Sutus Bau, a Tief Terra és a Duna Aszfalt Kft. neve bukkan fel. Az első két cég nyerte az önkormányzat által kiírt pályázatot. Annyi dokumentálható, hogy a Sutus Bau a Duna Aszfalttal végeztette el a munkát. Az is érdekes, hogy a Tief Terra és a Duna Aszfalt tulajdonosi köre között átfedések vannak. 

A rokon cége dolgozott

Ahogy arról korábban írtunk, a Duna Aszfalt tulajdonosa, Szíjj László rokoni kapcsolatban áll Czira Szabolcs polgármesterrel, a polgármester fia ugyanis Szíjj László lányát vette feleségül. Emellett a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő közlése szerint a Duna Aszfalt lajstromozott védjegyét 2013-ban Czira Szabolcs jegyezte be. 

Arról is beszámoltunk, hogy helyiek az útépítési munkálatok több helyszínén a Duna Aszfalt munkaautóit és a cég munkaruháját viselő munkásokat láttak – ezekről az Origo képeket is közölt. 

A polgármester nem tud róla

A polgármester tagadta, hogy a rokoni szálak miatt favorizáltak volna cégeket a pályáztatáskor. „Általánosságban a rokoni kapcsolat egyáltalán nem játszik szerepet a munkám során, mindig is a szakmaiságot tekintem a feladatok alapjának” – írta az Origónak. A Duna Aszfalttal kapcsolatban hozzátette, a cég egyik tenderen sem nyert, még csak nem is indult. Megjegyezte, „a jelzett kiváló vállalkozás sajnálatos módon a nemtelen vádak megelőzése érdekében szinte teljesen tartózkodik a nagykőrösi építések tendereitől”. Azt is állította, nem tud arról, hogy a Sutus Baunak és a Tief Terrának köze lenne a Duna Aszfalthoz. 

Szíjj László másik cége

Az viszont kiderült, hogy a tenderen nyertes mindkét cég, a Sutus Bau és Tief Terra is kötődik a Duna Aszfalthoz. Novemberi fotóinkon mindenesetre az látszik, hogy a Duna Aszfalt munkásai dolgoztak ott, ahol papíron a Sutus Bau végzett munkálatokat. Amikor erre rákérdeztünk Czira Szabolcsnál, a polgármester egy, a Sutus Bautól származó levelet juttatott el hozzánk. Ebből kiderült, hogy bár az önkormányzat a Sutus Bauval kötött szerződést, „egyes feladatokhoz a költséghatékonyságot és a minőségi munkát szem előtt tartva, egy a környékben dolgozó vállalkozás került bevonásra (…) Így került képbe a Duna Aszfalt Kft.”.

A Tief Terra esetében még egyértelműbb a kapcsolat. A Gazdasági Versenyhivatal honlapja szerint 2015. október 9-én – vagyis két nappal az utolsó, a témában írt cikkünk megjelenése után – a Tief Terra tulajdonoscége és Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa üzletrész-átruházási szerződést kötöttek. Ennek révén Szíjj László megszerezte a Tief Terra Építőipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság egyedüli üzletrészét. 

Azonban a vállalat már régebb óta alig volt elválasztható a Duna Aszfalttól. 2014-ben a Magyarépítők.hu azt írta a Tief Terráról: A Tief Terra Kft 2009-ben a Duna Csoport infrastruktúrájára épült rá például Nagykőrösön, hiszen a várostól alig 20 kilométerre helyezkedik el a Duna Aszfalt Kft egyik aszfaltkeverő telepe, ahonnan a Tief Terra Kft ár/érték arányban hatékonyan megvásárolhatta a mélyépítési alapanyagokat, és bérbe vehette Duna Csoport gépeit, eszközeit is azokkal a szakemberekkel együtt, akiket egyébként a Duna Aszfalt Kft alkalmaz télen/nyáron.” 

Súlyos kijelentések

Az egyik helyi civil szervezet vezetője, Zágráb Nándor az Origónak azt mondta: szerinte a két megbízott céget strómanként iktatták be az önkormányzat és a Duna Aszfalt közé, valójában a közbeszerzéssel a „rokoni cég” Duna Aszfalthoz juttattak pénzt. Zágráb Nándor szerint ezt erősíti az is, hogy az útépítésre nem nyílt, hanem meghívásos közbeszerzési pályázatot írtak ki.

A Tief Terrát egyébként Svájcban, egy külön cégalapítással foglalkozó cégen, a MAF Zurich Consulting Groupon keresztül jegyezték be. A cég interneten elérhető szerződéseiben ügyvezető igazgatóként Horváth Tibor szerepel. A Horváth Tibor név megtalálható a nagykőrösi polgármesteri hivatal honlapján is, mint a polgármesteri kabinet egyik tagja. Ez utóbbi Horváth Tibort elértük telefonon. Ő azt mondta, semmi köze a vállalkozáshoz. 

A Tief Terrának  2009-ben még csak 500 ezer forint jegyzett tőkéje és mindössze egy alkalmazottja volt, 2013-ban azonban már elvileg egy 600 millió forintos megbízást teljesített. „Árbevételük már 2010-ben meghaladta az egymilliárd forintot, 2011-ben pedig elérte a 4,5 milliárdot. Tavalyi nettó árbevételük meghaladta a 2 milliárd forintot” – írta a cégről 2014-ben az Átlátszó. 

A feljelentők adatait kérte

A Tief Terra és a Sutus Bau Duna Aszfalt-os kapcsolataira utaló információkra e-mailben rákérdeztünk Czira Szabolcsnál. 

Egyebek között azt kérdeztük tőle, tudott-e arról, hogy a Sutus Bau a Duna Aszfalttal kötött szerződést, és hogy ez benne volt-e az önkormányzat és a cég közötti megegyezésben. Arra is rákérdeztünk, kapott-e valamilyen értesítést, például idézést a feljelentésekkel kapcsolatban. 

Czira Szabolcs ezekre a kérdésekre nem adott konkrét választ, csupán ennyit írt: „Az Ön által kérdésekkel körüljárt szennyvízberuházás során minden jogszerűen zajlott. A város közösségének érdekeit, Nagykőrös fejlődését szolgálja, hogy több mint 50 út megépült, ezt a lakosság is pozitívan fogadta.” 

A polgármester nem kívánt a népszavazásról és a feljelentésekről sem nyilatkozni. Ezt azzal indokolta, hogy „érzésem szerint azonban Ön – akarva vagy akaratlanul –, azon érdekkörnek az eszköze, amely Nagykőrös város közösségének egy sikeres beruházása körül akar vihart keverni pusztán politikai haszonszerzési céllal”. Ezután tájékoztatást kért arról,  kik, milyen szervezeteknél tettek feljelentést (...) a téma kapcsán”,mondván, „kérdéseit olvasva úgy tűnik, bizonyos területeken Ön nálunk több információval rendelkezik”. 

Kecskemét vagy Budapest

Tavaly év végén Czira Szabolcs polgármester bejelentette, népszavazásra bocsátja a csatornapénzek ügyét: a lakosság szavazhat arról, szerintük visszajár-e nekik az önrész. A szavazás az eredeti terv szerint egybeesett volna egy másik referendummal is, az önkormányzat ugyanarra a napra a megyeváltásról is szavazást tervezett. Nagykőrös korábban már megpróbált Pest megye helyett Bács-Kiskun megyéhez csatlakozni, akkor a népszavazás eredménytelen lett. 

Az utóbbi népszavazást Czira Szabolcs azzal indokolta, hogy a Budapesttel közös közép-magyarországi régióhoz tartozása miatt a szükségesnél lényegesen kevesebb uniós forráshoz jut a város, a változással a munkahelyteremtés és a pályázati esélyek szempontjából is jobban járna Nagykőrös. Emellett Nagykőrös sok szállal kötődik a csupán 15 kilométerre fekvő Kecskeméthez. A polgármester szerint a befektetők szívesebben vinnék a pénzüket Nagykőrösre, ha a városuk a közeli megyeszékhely, Kecskemét vonzáskörzetébe tartozna. Zágráb Nándor az Origónak azt mondta, szerinte gumicsont a megyeváltásról való népszavazás, amivel csak a csatornaügyről szeretnék elterelni a figyelmet. 

Elkaszálta a bíróság

A csatornázásról szóló népszavazást a helyi választási bizottság jóváhagyta ugyan, de helyi civilek a Pest Megyei Kormányhivatalnál törvényességi ellenőrzést kértek, szerintük ugyanis a csatornapénzek kapcsán szerződésszegés történt, egy ilyen cselekmény pedig nem népszavazás tárgya. A Jobbik a Budapest Környéki Törvényszéknél tett bejelentést a szavazás terve miatt, mert szerintük nem egyértelmű a kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városban a szennyvízelvezetéshez kapcsolódó önrész-csökkentési támogatás az érdekelteket illesse meg?” 

A törvényszék utóbbi indoklást jogosnak találta, ítélete szerint nem egyértelmű, mit takar az „önrész-csökkentési támogatás” kifejezés. „A választópolgároknak úgy kellett volna döntést hozniuk, hogy nem volna számukra egyértelmű, hogy a kérdés kikre vonatkozik, a lakosság mely részét érinti” – olvasható a végzésben. 

Fideszes is vitatta

Néhány nappal a csatornás referendum visszadobása után a képviselő-testület, amely korábban támogatta mindkét referendumot, most úgy döntött, eláll a megyeváltásról szóló népszavazástól is. Körtvélyesi Attila alpolgármester ezt azzal indokolta, hogy „2013/2015. (XII. 29.) számon időközben Kormányhatározat született a Közép-Magyarországi Régió kettéválasztásáról. Így a népszavazási kérdés feltevése már nem releváns." (Az említett kormányrendelet december 29-én került nyilvánosságra.) 

Az indoklásnak némileg ellentmond, hogy január 20-án, vagyis jóval az után, hogy a kormány döntött a régió kettéosztásáról, de még az előtt, hogy a csatornás népszavazást elutasították volna, Czira Szabolcs még mindig a megyeváltás mellett érvelt a Ceglédi Televíziónak adott interjúban. 

Arról, hogy a tervezett népszavazás a Fidesz körein belül is nagy vitát kavart, a Hetihírek.hu nevű regionális hírportál december végén írt. A cikkünk elején említett hangfelvétel alátámasztja ezt, ezen a Pest megyei közgyűlés egyik ülése hallható. A közgyűlés fideszes elnöke arról beszél, hogy nem támogatja a megyeváltást, a csatornaügyben tartandó népszavazás jogszerűségében pedig kételkedik. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK