Mi lesz a bajban levő adósokkal?

Fotó: Azénpénzem

2015. január 8. A kényszerértékesítési kvóta több év után csendben kimúlt. A bankszövetség a hitelintézetek önkorlátozását javasolja. A pénzintézetek szerint már az nagy dolog lenne, ha az eszközkezelő kihasználná a saját lehetőségeit. A vonat robog a szakadék felé. Vagy mégsem?

A kényszerértékesítési kvóta 2014. december 31-én megszűnt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat már értesítette, hogy már nem kell teljesíteniük a kijelölt lakóingatlanokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségüket. Az előző év végére ismét 115 ezer fölé emelkedett az érintett ingatlanok száma (közülük valójában 2014 utolsó negyedévében nem egészen 2,1 ezret jelöltek ki) az ezt megelőző negyedévi 112,5 ezerről. Ez a szám azonban némiképp félrevezető lehet, hiszen 2014 májusában a parlament a devizahitelesekre megszavazta a kilakoltatási moratórium határidő nélküli meghosszabbítását. A bankok így számos lakást valószínűleg bele sem vettek az – akkor még létező – kvóta alapjába.

Az idén azonban nagy változások lehetnek ezen a téren. Az önmagában sem elhanyagolható, hogy már nincs korlát arra, hogy az összes problémás ingatlan közül mennyit lehet valóban dobra verni. A Magyar Bankszövetség 2014 decemberében azt kérte minden érintett tagintézményétől, hogy 2015 első félévében továbbra is önkéntesen tartson fenn öt százalékos értékesítési kvótát (tehát az év végi számot alapul véve, „csak” 5750 lakásnál kezdeményezzék a végrehajtást). Emellett javasolják a Nemzeti Eszközkezelő (NET) tevékenységének kiszélesítését. Az Azénpénzem.hu érdeklődésére Kovács Levente főtitkár korábban azt mondta, hogy már az jó eredmény lehetne, ha a NET a számára lehetővé tett 25 ezres ingatlanvételi keretet teljes egészében kihasználná. (Tavaly október elsejéig alig több mint tízezret vettek meg.)

A végrehajtók szerint az adósok többsége csak nem akar fizetni

Az egész ezzel együtt is egy szakadék felé rohanó vonatnak tűnhet, hiszen arról, hogy a bajban levő adósok elsöprő többségét miként lehetne felkarolni, semmilyen elképzelés nincs. A kormányzat valószínűleg készpénznek veszi a végrehajtók tapasztalatait. A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara elnöke úgy látja ugyanis, hogy az árverés kitűzése után a szerinte addig nyugodt adósok azonnal megpróbálják a tartozást rendezni, vagy egyezségre jutni a hitelezővel. Tíz árverésre kijelölt lakásból egyet adnak el sikeresen, a fennmaradó kilenc „jelentős részében történik valamilyen előrelépés a tartozás kiegyenlítésére, és az árverést törölni kell”. Ebből az következne, hogy a komoly fizetési hátralékkal rendelkezőknek csak mintegy tíz százaléka képtelen valóban fizetni. Ha ez így van (lenne), akkor pont stimmelhetne, hogy megoldás a nagyobb NET-es szerepvállalás.

Az igazság pillanata közeledik, de a kvóta megszűnésével még nem jött el (és itt nem a bankok önkéntes önkorlátozásának esélyére gondolunk). További – bár egyre fogyó – haladékot biztosít az elszámoltatás (erről részleteket itt olvashat).

Több olvasónk kérésére az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy pontosan hogyan néz ki a hátralékos adósokkal kapcsolatos eljárás. Nagyon fontos, hogy a hitelszerződéseket a bankok most is felmondhatják, de az az elszámolás megküldéséig nem léphet hatályba. Addig tehát nem kerülhet sor a követelés behajtására, a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem benyújtására, a bírósági végrehajtás kezdeményezésére. A jegybank tájékoztatása szerint a felmondás akkor sem „hatályosul, ha a felmondási feltételek az elszámolást követően már nem állnak fent”. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben menekül meg az adós, ha eltűnik a hátraléka (ami azért tömegesen biztosan nem következik majd be)

forrás:http://www.azenpenzem.hu/cikkek/mi-lesz-a-bajban-levo-adosokkal/2270/

Hátralékos adósokra vonatkozó szabályok