Az első mobiltarifám volt hasonló ahhoz, amit az angliai energiaszolgáltatók vezetnének be. Aki már nem emlékezne, a kétezres évek elején egy normál mobiltarifa úgy nézett ki, hogy egy hívás délután 4 és este 10 között, valamint korán reggel háromszor annyiba került, mint a nap többi időszakában. Az okosmérőkkel valami hasonló jöhet, csak árammal. 

A szokványos villanyórákból még nem tudják a szolgáltatók, hogy melyik család mikor mennyi áramot fogyaszt

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az Európai Unió 2020-ra szeretné, ha a villany- és gázórákat mindenhol okosmérőkre cserélnék, ahol ez költségmegtakarítást jelenthet. A várakozások szerint a fogyasztók 72 százalékának lesz okos elektromos órája és 40 százalékának okos gázórája. A megújuló energia hasznosításáról szóló Nemzeti Cselekvési Terv szerint nálunk az évtized végére 80 százalék lehet az okosmérők aránya. 

Ezek a készülékek folyamatosan küldik a szolgáltatókhoz a fogyasztási adatokat, így azok mindig láthatják, melyik háztartás mennyi energiát használ. 

Ez elsősorban az energiagazdálkodás miatt fontos. Ugyanaz az energiamennyiség például sokkal olcsóbb lehetne, ha este használnánk. Akkor olcsóbb az import is, és a folyamatosan termelő erőművek termelése sem annyira kihasznált. A jelenlegi tervek szerint 2020-ra nálunk a mérők 80 százaléka lehet olyan, ami alkalmas arra, hogy a hatékony energiagazdálkodás érdekében új tarifákat vezessenek be a vállalatok. 

Forrás: MTI/Sóki Tamás

Jóval az összes óra lecserélése előtt drágulhat a gáz és a villany az Egyesült Királyságban. A szolgáltatók közel megdupláznák a tarifát azokban az órákban, amikor a legtöbben használják. A családok persze felháborodtak, hogy akkor kell többet fizetniük, amikor etetnék vagy fürdetnék a gyereket. Sokan jelezték, hogy inkább nem kérnek az új mérőből. Egy DailyMailen megjelent cikk alatt olyan kommentek olvashatók, hogy 

Én ugyan be nem engedem őket a lakásomba. 

Így akarnak még többet bezsebelni a kormány segítségével. 

Az okosmérők egyébként pont arra valók, amire az angol szolgáltatók használnák. Az áramot drága tárolni, így indokolt, hogy azokban az időszakokban, amikor a termelés nagyobb, olcsóbb legyen. Míg a fogyasztási csúcsidőszakban drágább, hogy ilyenkor takarékosságra ösztönözzenek. 

Valójában nem áramot lehet leginkább spórolni az okosmérőkkel, hanem a fogyasztókat lehet rávenni arra, hogy akkor használják a háztartási eszközeiket, amikor az áram olcsóbb. Így nem kell új kapacitásokat kiépíteni.Megújuló energiaforrásokat vagy épp a folyamatosan termelő atomerőművek kapacitását is jobban ki lehet így használni. 

Ehhez képest nem nagy különbség, hogy az áram egyes időszakokban drágább. Az angol fogyasztók szerint viszont nem várhatnak az olcsóbb áramra, hogy megetessék a gyereket. 

Egy százéves és egy okosmérő

Forrás: AFP/Dominique Faget

A Daily Mail értesülései szerint a csúcsidőszakban a duplájára nőhet az energia ára a szigetországban a tarifaváltások miatt. 

A valóság persze inkább az lehet, hogy a szolgáltatók a csúcsidőszakban drágítanak, máskor viszont olcsóbban is energiához juthatunk. Így akár még spórolhatnak is azok a családok, amelyek alkalmazkodni tudnak az új tarifákhoz, és akkor használják az elektromos eszközeiket, amikor olcsóbb az áram. Például a régi elavult mosógépet megéri majd éjszaka üzemeltetni, vagy a korszerűt éjszakai mosásra programozni. 

Az Európai Bizottság adatai szerint az okosmérő-hálózatok kiépítésére 2004 óta 11 millió eurót fordítottunk, ez jócskán elmarad a nyugat-európai országok költéseitől. Körülbelül tízezer fogyasztónál lehet már okosmérő. A rezsicsökkentés miatt a megtérülés kérdéses, illetve sokkal lassabb. A Nemzeti Közműszolgáltató létrejöttével ráadásul nemcsak gazdasági, de politikai kérdés is lett az áram és a gáz díja. 

Ha Magyarországon is bevezetnének egy, a fentiekhez hasonló tarifarendszert, akkor azzal az energiatermelés 3-5 százalékát spórolhatnánk meg. Összegszerűen ennél akár sokkal nagyobb is lehetne a spórolás, hiszen azonos energiamennyiséget olcsóbban is meg lehet venni. De ez 

jelenleg összeegyezhetetlen a magyar politikával 

– mondta lapunknak Barta Judit, a GKI elemzője.