Veszélybe kerülhet a magyar államadósság-csökkentésért folytatott harc, új adó ötlete merült fel, döntés jöhet a cafeteriáról is – ez történt a héten a gazdaságban.

A hét rögtön egy fontos adattal kezdődött, kiderült ugyanis, hogy jövőre 0,9 százalékos lesz a nyugdíjemelés. Varga Mihály szerint a cél, hogy az ellátások megőrizzék reálértéküket, ezért a tervezett infláció mértékével egyező nyugdíjemelésre tesz a kormány javaslatot.

A hét sem múlt el uniós ügy nélkül: alig néhány hete jelent meg egy 420 milliárd forint összértékű szennyvíz-beruházási felhívás, az Európai Bizottság (EB) máris aközbeszerzési eljárás leállítását kérte, hiszen az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (Olaf) is érkezett már bejelentés a megatenderrel kapcsolatban. Ugyanakkor az ügyben nem korrupciógyanú sejlett fel, hanem az, hogy a lebonyolítást komplex infrastruktúrafejlesztésre alkalmatlannak, költségesnek, ráadásul versenyellenesnek találja az EB.

Nem ez volt az egyetlen vita a héten Magyarország és az EU között: az unió statisztika hivatala szerint az Eximbankot a kormányzati szektorba kellene sorolni, amivel nem ért egyet a KSH és az MNB sem. A tét nagy, ha ugyanis megtörténne az átsorolás, úgy jelentősen nőhetne a magyar államadósság.

Az EU-hoz kapcsolódó hír, hogy megcsapolná a mobilappok reklámjait az unió. A szabályozás hátrányosan érintené a Google-t, amelyiknek tavaly csaknem 10 milliárd euró bevétele volt az androidos telefonokon futó alkalmazások reklámjaiból. Itthon egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium is új adózási megoldásokon gondolkozik. Arra hivatkoznak, hogy egyes multinacionális internetes cégek jelentős bevételekre tesznek szert, miközben a hálózatok építéséből nem veszik ki részüket, és roppant kevés adót fizetnek Magyarországon.

Végül úgy néz ki, hogy a kirobbant offshore-botrány miatt rájöttek a világszervezetek, hogy talán tenni kellene valamit. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanis bejelentette, hogy a Világbankkal, az OECD-vel és az ENSZ-szel átfogó tervezetet készít az adóelkerülés elleni küzdelemhez. Hogy ez mikorra valósulhat meg, az ma még nagy kérdés, mivel az IMF szerint globális megegyezés kell ahhoz, hogy visszaszorítsák az adóelkerülés gyakorlatát, a megegyezéshez azonban részletes és hosszadalmas tárgyalásokra lesz szükség.

A héten egy újabb adat után győződhettünk meg arról, hogy a korrupció és adócsalás azonban nem csak a külföldi országok problémája, ide kattintva kilenc remek ábrát láthat arról, hogyan működik a magyar korrupció. Egy felmérés szerint ugyanis minden olyan iparág veszélyeztetett, ahol komoly pénzek mozognak „Ez az üzleti élet racionalitása. Ahol pénz van, ott mindig megjelennek olyan emberek, akik ebből megpróbálnak nem legitim módon hasznot szerezni" – kommentált az eredmények bemutatásakor Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Üzletágának vezetője.

Az viszont kiderült, hogy miből élnek az egyes országok. Egy térképre rakták ugyanis, hogy az egyes országoknak mi a fő exporttermékük. Hallott Ön már szváziföldi üdítőkről? Vagy tudta, hogy melyik európai országnak a fő megélhetési terméke a dohány és melyiknek a gyémánt? Most egy kattintással megismerheti a Föld összes országának legnagyobb bevételi forrását.

Afrika például főképp a föld alatt található javakból próbálja fenntartani magát, ami az utóbbi évtizedben igencsak felkeltette Kína érdeklődését. Hogy ez modern kori gyarmatosítás vagy sem, az ma még nem lehet eldönteni. Kiemelten fontos kérdés ugyanakkor, hogy Afrikában továbbra is nagyon olcsó a munkaerő. Hamarosan már kétmilliárd ember él majd a kontinensen, ami a világgazdaság utolsó tartaléka lehet. Ezt pedig mindenki közül Kína ismerte fel elsőnek, ők pedig azt mondják: valóban képesek integrálni az afrikai államokat a világgazdaságba, ami a nyugati országok segélyeivel soha nem fog megtörténni.

Januárban 5,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a nettó keresetek emelkedése 7,4 százalék volt - közölte a KSH, mely szerint a közfoglalkoztatottak nélkül számolt reálkereset januárban 7 százalékot valamivel meghaladó ütemben emelkedett. A növekedésre főképp a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, valamint továbbra is a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék volt hatással.

A fizetéshez kapcsolódó fontos hír volt a héten, hogy az RTL Klub úgy értesült, hogy legfeljebb havi 20 ezer forintig készpénzesítenék jövőre a cafeteriát, és néhány százalékos béremelésre is köteleznék azokat a cégeket, amelyek ezután csatlakoznának a cafeteria-rendszerhez.

Ki tudja, az is lehet, hogy az így kapott plusz pénzt nemsokára a közösségi oldalakon, például a Facebookon fogjuk elkölteni. A trend legalábbis errefelé mutat, az utóbbi időben egyre több bank nyit ilyen irányba, így néhány országban már lehetséges az, hogy a Facebookra belépve utaljuk el a lakbért.

A fizetések szempontjából fontos esemény volt, hogy napvilágra került egy uniós tervezet, amely mintegy 70 ezer magyar munkavállalót érinthet hátrányosan. Eszerint ugyanis azonos munkáért azonos helyen azonos bért kellene fizetni, tehát az adott szektorra jellemző átlagbért, nem pedig a minimálbért.

A pénzünkkel egyébként nem bánunk túl ügyesen: bár a gázhoz átlagosan 33 százalékkal lehet olcsóbban jutni a 2016-2017-es gázévre az előzőhöz képest, az áramhoz pedig 2017-re csaknem 19 százalékkal, mégis kevesen váltanak szolgáltatót.

Az FHB-bankcsoport az állami postával karöltve szerzi meg a kispesti Europarkotaz eddigi holland tulajdonosoktól - írtuk meg a héten. A néhány éve még gyengélkedő FHB-tag, a Diófa Alapkezelő a jelek szerint megerősödött az állami érdekeltségekkel kötött üzleteiben.

Az Europark-üzlet sokmilliárdos befektetés, hiszen már az 1997-es elkészültekor is 3,5 milliárd forintba került, területének mintegy 85-90 százaléka bérbe van adva, 125 ezer ember látogatja hetenként, és az üzemeltető Euro-Mall Kft.-nek eddig évente bő egymilliárd forintos árbevétele volt, amin 300-400 millió forint adózott profitot ért el.

A héten kiderült az is, hogy az állami Eximbank a korábbi 6,72 milliárdos kölcsön mellé újabb milliárdos nagyságrendű hitelt nyújtana Andy Vajna cégének a TV2 működtetésére.

A Válasz.hu úgy tudja, hogy a tévévásárlás után az üzemeltetés költségeibe is beszáll a pénzintézet. Ez a gyakorlatban újabb milliárdos nagyságrendű forgóeszközhitelt jelent a TV2 Média Csoport részére.

Azonban így sem minden szép és jó a tévécsatorna környékén, a Népszabadság információi szerint ugyanis a csökkenő nézettség és a presztízsveszteség miatt veszélybe került a frissen kinevezett hírigazgató, Kökény-Szalai Vivien pozíciója is. Várhatóan a korábban is bevált módszerhez fognak nyúlni: kevesebb politikával, több bulvárhírrel és bűnügyi információval próbálja stabilizálni a Tények csökkenő nézettségét

A Pallas Athéné alapítványok – tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság döntését – teljesítették az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény által előírt közzétételi kötelezettséget és pénteken valamennyi szerződésük adatait nyilvánossá tették.

A VS.hu kiadója, a New Wave Production Kft. is részesült az alapítványok támogatásában. Ezzel kapcsolatban a szerkesztőség állásfoglalása itt olvasható.

Az esettel kapcsolatban az újságírók közleményét ide kattintva olvashatja.

• Az EasyJet több mint 450 új pilóta toborzását kezdi meg.
• Rengeteg terméket, köztük 100 targoncát is vásárolhat a Tescótól, amelyonline aukción értékesíti már nem használt eszközeit.
• Kiderült, hogyan használják az Ubert a magyarok
• A fogyasztóvédők 21 hintőport és 19 babakrémet vizsgáltak meg, és hat hintőpor nem felelt meg az előírásoknak.
• Sztrájkolhatnak a villanyosok, miután nem sikerült megállapodni a bérekről.
• A Volkswagen peren kívül egyezett meg az amerikai hatóságokkal, 5000 dollár kártérítést fizet az emissziós botrányban érintett ügyfeleinek.
• Forrás: http://vs.hu/gazdasag/osszes/hozzanyulna-a-fizetesekhez-a-kormany-0424?utm_source=hrstrt&utm_medium=rss&utm_campaign=main#!s12