Egy termékbemutatóra invitálta egy vállalkozás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatóját, úgy hogy nem is tudták, hogy kivel beszélnek. A szervező telefonon kereste fel Szente Istvánt és értesítette nyereményéről, amit egy nyereménygála helyszínén vehetett át. Az eseményre a cég névre szóló meghívót is küldött.

dr. Szente István a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság igazgatója

Fotó: Polyák Attila - Origo

Szente István a hatóság főigazgatója és kísérője, a Fővárosi Kormányhivatal kollégája, mint vásárlók hallgatták végig a programot, átvették az ajándékot a nyereménysorsoláson, és szerződést kötöttek. Csak ezek után igazolták magukat, megkezdve a fogyasztóvédelmi eljárás további szakaszát.

A termékbemutatón történtek után eljárás keretében vizsgálja majd a hatóság többek között, hogy az árubemutatón elhangzott állítások úgymint: „kiváló német minőség”, „a konyhakiállítás aranyérmese”, „csak most, csak ennyiért!” hívószavak valóságtartalmát.

A vásárolt termékre kötött adásvételi szerződésben található információk és tájékoztatások jogszerűségét, és a termékbemutatón való részvételért felkínált tárgynyeremények, egy háromkészletes kozmetikai krém és mágneses vesemelegítő értékének valódiság tartalmát.

Az Országgyűlés 2015. december 1-jén döntött arról, hogy 2016 januárjától szigorodnak az árubemutatókra vonatkozó szabályok.

Fontos változások többek között, hogy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő az árusítás helyszínén, utazások esetében az indulási helyszín megyeszékhelyénköteles ügyfélszolgálatot működtetni, személyes, írásbeli, telefonos és elektronikus elérhetőséggel.

A kereskedőnek a buszos termékbemutató esetén, biztosítani kell a vásárlók oda-visszaszállítását is ugyanolyan feltételekkel.

A kép csak illusztráció

Forrás: MTI/Kollányi Péter

A jövőben a fogyasztók nem kaphatnak olyan meghívókat, amin nyeremény ígéretével csábítják az érdeklődőket, mivel a reklámozásra vonatkozó szabályok megváltozásával tilos lesz az árubemutatókat, árengedmény, kedvezmény, vagyoni előny, ajándéksorsolás hirdetésével népszerűsíteni.

A szigorítás értelmében nem lehet majd az árubemutatókon pénzügyi szolgáltatást nyújtani. Így a vásárlók otthon dönthetnek arról, hogy igénylik-e, és milyen feltételekkel a termék megvásárlását.

Besokallt a versenyhivatal is a rákellenes csodaszerek reklámjaitól. Csodavíz vagy speciális tápszer, de már a Napkristálytól is meggyógyulhatunk a rákból. A legsérülékenyebbeket találják meg ezekkel a termékekkel a forgalmazók. A Gazdasági Versenyhivatal szerint az a legnagyobb gond, hogy ezeket a termékékeket úgy reklámozzák, hogy orvosok, kórházak vagy a Magyar Rákellenes Liga is javasolja fogyasztásukat, pedig ők nem adták a reklámokhoz a nevüket.

Ne dőljünk be a csodaszereknek azonnal

Forrás: Gazdasági Versenyhivatal

Kogyilla Tímea, a Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda koordinátora szerint „kifejezetten azokat a fogyasztókat célozzák meg hitegető ajánlatokkal, akik az átlagosnál érzékenyebbek a daganatos betegség miatt”.
A Gazdasági Versenyhivatal azt javasolja, hogy legyünk elővigyázatosak a rákos betegeknek szánt termékekkel. A termékek hatékonyságáról előzetesen konzultáljunk kezelőorvosunkkal.

Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/20151203-szente-istvan-fogyasztovedelmi-hatosag.html