Figyelemreméltó elemzéssel állt elő nemrég az amerikai Vox. A hírportál nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy elemezze a III. világháború kirobbanásának esélyeit. Abból indultak ki, hogy ez leginkább a Baltikumban lehetséges. A három egykori szovjet tagköztársaságban ugyanis jelentős orosz kisebbség él – a Vox az észtországi Narvát veszi alapul –, márpedig, Moszkva ukrajnai casus bellijét elnézve, az ő védelmükben indított katonai akció ma már egyáltalán nem légből kapott.

Friss fejlemény, hogy az orosz főügyészség éppen azt igyekszik kideríteni, vajon törvényes volt-e a balti országok Szovjetuniótól való 1991-es függetlenedése. Mindez éppen akkor jut eszükbe, amikor az Egyesült Államok sajtóhírek szerint nehézfegyvereket telepítene a térségbe, a NATO pedig az utóbbi időben a környékre koncentrálta demonstratív hadgyakorlatait.

Merthogy – és ez lényegi különbség Ukrajnához képest – 

a balti országok a NATO részei, 

vagyis ha bármelyiket megtámadnák, az a szervezetet létrehozó észak-atlanti szerződés 5. cikkelye alapján az egész NATO elleni támadásnak minősülne, vagyis

a többi tagország – élükön az Egyesült Államokkal – köteles lenne a segítségükre sietni.

Ugyanakkor – sugallja az elemzés – ezt még élesben soha nem tesztelték, noha gyakran hivatkoznak rá. A Vox szerint a kollektív védelem ilyen mértékű (Oroszország elleni) megvalósulását elsősorban Németország fúrhatja meg, bár ezt bővebben nem indokolják meg – talán a mostani orosz szankciókkal kapcsolatos óvatos berlini álláspontra alapoznak.

Egyébként is, a portál folyamatábrája néhol – például a Perimeter (más elnevezésben halott kéz) szovjet atomfegyver-irányítási rendszer esetében – kész tényként kezeli a pletykákat, de az még így is világosan látszik, hogy egy újabb világégéshez elég csak két meggondolatlan vezető.