Az adózók évek óta szembesülnek azzal az adóhatósági gyakorlattal, hogy a lefolytatott adóellenőrzés megállapításairól a határozatot késve, az ügyintézési határidőt jelentősen túllépve kapják kézhez. Várhatóan ennek vet most véget a meghozott kúriai határozat.

Az adóhatósági késedelmet a NAV gyakran indokolta a következő mondattal:A nem jogvesztő határidő túllépése az adóhatóságnál felmerült ügytorlódásból fakadóan történt".Az ezen eljárást érintő kifogásokat eddig rendre elutasították másodfokon, hivatkozással arra, hogy a határidő túllépéséhez a törvény szankciót nem fűz, az nem jogvesztő, így a hatóság a határidőn túl is jogosult a határozat meghozatalára.

Ezt az adóhatósági gyakorlatot szüntetheti meg most a Kúria ítélete.

Döntött a Kúria: a NAV határidő idő után nem szabhat ki egyébként jogerős bírságot (illusztráció)

A hatósági eljárások méltányosságához, tisztességességének alapvető feltétele, hogy az eljáró adóhatóság a rájuk irányadó jogszabályi határidőket betartsák. E követelmény különösen akkor kell, hogy érvényesüljön, amikor a hatóság az adózóval szemben szankciót állapít meg.Az adóhatóságnak ugyanis nem joga, hanem hatásköre és illetékessége van eljárni és ennek megfelelően lehetősége, hogy eljárása során szankciót alkalmazzon.

A Kúria most meghozott döntéséhet az Alkotmánybíróság korább, 5/2017 (III.10.) határozatában kifejtett jogértelmezés kapcsolható. A Kúria (a Kfv.I.35.760/2016/6. számon kihirdetett) ítélete egy áfaellenőrzéshez kapcsolódik, amely esetben a jegyzőkönyv kézbesítését követő 206. napon került kiadásra az elsőfokú adóhatósági határozat. Az adózó fellebbezett, de nem járt eredménnyel, így a közigazgatási bírósághoz fordult keresettel, kifogásolva a határidő túllépését. Az elsőfokú bíróság elutasította keresetét, mondván az adóhatóság a 60 napos határidőn túl is jogosult a határozat meghozatalára.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria ugyanakkor a társaság javára döntött. Ítéletében utalt az Alkotmánybíróság fent hivatkozott határozatára, amely szerintaz Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció."

A Kúria megállapította ugyan, hogy az adókülönbözet megállapítása jogszerűen történt, hiszen az adóhatóság határozatával a felperes adózó jogszerűtlen adózói magatartását korrigálta, s az adóhatóság a határozathozatali határidő leteltét követően sincs elzárva attól, hogy utólagosan megállapítsa az adót, tekintve az adókülönbözet nem jogkövetkezmény.

Megszüntetheti a határidőn túli adóhatósági bírságolás gyakorlatát a Kúria döntése

Emellett azonban az adóhatóság jogkövetkezményként késedelmi pótlékot és adóbírságot alkalmazott. A Kúria a késedelmi pótlék(kamat) esetében nem látta megállapíthatónak az AB határozatban említett szankciót. Megállapította továbbá, hogy az adóbírság kizárólag a jogalkotó azon elhatározásán nyugszik, hogy adóhiány esetén kerüljön sor adóbírság fizetésére. Ugyanakkor az adóhatóság számára az adóbírság, mint szankcióalkalmazás lehetőségének elenyészése, nem „jogvesztés", hanema határidő túllépése miatt pusztán egy addig fennálló lehetőség megszűnése.

A tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, hogy az adóhatóság a rá vonatkozó határidőket betartsa, és ezen határidő be nem tartását ne az adózó terhére, hanem javára értékeljék. 

Következésképpen a határozathozatalra nyitva álló Art.-ben rögzített határidőt jelentősen túllépő adóhatóságnak már nincs lehetősége az adóbírság szankciójának alkalmazására.  

Az adótanácsadó vállalat közleményében felhívja a figyelmet: egyelőre kérdéses, mi lesz a korábban az adóhatósági határidő be nem tartásával meghozott határozatokban, az adózókra kiszabott bírságokkal.

Forrás: http://www.uzletresz.hu/penzugy/20171019-kuria-hatarido-birosag-nav.html