Bár az európai vezetők hosszú évek óta hangoztatják, hogy tisztában vannak a globális terrorizmus kihívásával, a pénteki párizsi merénylet bizonyította, hogy a kontinens ismét nem észlelt egy kihívást. A terrortámadás ezer szállal Belgiumhoz, az etnikailag és nyelvileg szétszakadt országhoz kapcsolódik, ahol rengeteg előjele volt az iszlám radikalizmus virágzásának. Már a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztősége elleni merénylet után megkezdődtek a belga dzsihadisták elleni razziák, január 15-én a belga hatóságok bejelentették, hogy Verviers városában végeztek két potenciális merénylővel. A belga szövetségi ügyészség információi alapján a két muszlim férfi a Charlie Hebdo magazin életben maradt tagjai és a lap terjesztői ellen tervezett támadást. A következő figyelmeztetés a migránsválsággal érkezett, akkor Brüsszel egyik külvárosának polgármestere jelezte: a radikalizálódott muszlim fiatalok gyakorlatilag rettegésben tartják az érkező menekülteket.

Vilvoorde településen a feldúlt iszlamisták azért támadták a szíriai menedékkérőket, mert azok nem maradtak otthon az Iszlám Állam soraiban harcolni, így nem járultak hozzá az iszlám kalifátus létrejöttéhez. „Rendkívül feszült a helyzet, leginkább a januárihoz tudnám hasonlítani” – figyelmeztetett augusztusban Hans Bonte polgármester.

Az adatok valóban azt mutatják, hogy az Iszlám Állam számára alapvető fontosságú Belgium, hiszen az európai országok közül a lakosság méretéhez képest innen csatlakoznak a legtöbben a terrorszervezethez. „Valamennyi toborzó hálózat Belgiumban fut össze” – véli David Gartenstein-Ross, a Foundation for Defense for Democracies kutatóintézet szakértője. Hasonló következtetésre jutott az International Centre for the Study of Radicalization szervezet is, még januárban világítottak rá arra, hogy a lakosság kis száma ellenére Belgiumból sokan csatlakoznak az Iszlám Államhoz. Catherine de Bolle rendőrfőkapitány szerint pedig arról is van információjuk, hogy a Közel-Keletről 130 harcos tért vissza Belgiumba.

A belga államvezetés ismerte az adatokat, Jan Jambon belügyminiszter már hónapokkal korábban jelezte, hogy négyszáz belga csatlakozott az Iszlám Államhoz, Belgium pedig kemény küzdelmet folytat az iszlamizmus ellen. A politikus három nappal a párizsi vérengzés előtt ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszelben szinte lehetetlen az iszlamisták ellen küzdeni. A belügyminiszter Belgium rendkívül komplex, aszimmetrikus módon föderális államberendezkedésére utalt, ami gyakran irányíthatatlanná teszi az országot. „1,2 millió ember él Brüsszelben, amely viszonylag kis város. Ennek ellenére hat rendőrkapitányság van. A helyi önkormányzatok száma 19. New Yorkban tizenegymillió ember él. Mennyi rendőrkapitányságuk van? Egy” – hangoztatta Jambon. Brüsszel fővárosi régió az állam egyik alkotmányos régiója, amely nem azonos Brüsszel várossal, utóbbi csak egy a 19 önkormányzat közül. Törvényi és szabályozási szinten nehéz a regionális és helyi szintet összeegyeztetni, ez pedig a terrorizmus elleni harcot is ellehetetleníti.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a párizsi támadást elkövetők fészke épp Brüsszel régió többségében muszlimok lakta, Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületében volt. Jambon már vasárnap este ígéretet tett arra, hogy személyesen veszi kézbe az ügyet, és „kitakarítja” Molenbeeket. A politikus sajnálatát fejezte ki, amiért a belga állam pillanatnyilag nem ura a kerületben kialakult helyzetnek. Charles Michel, Belgium francia ajkú miniszterelnöke szerint is be kell látni, hogy amikor terrorcselekményről van szó, szinte mindig igazolódik a kapcsolat Molenbeekkel. „Most megfizetünk a korábbi gondatlanságért” – véli a kormányfő.

Forrás: http://magyaridok.hu/kulfold/belgium-az-iszlam-allam-europai-fellegvara-153106/

KIEMELT

A PARLAMENT CÉLKERESZTJÉBEN A MAGYAR VADÁSZAT

A magyar vadászat, vadgazdálkodás ismét dobogós lehet a globális versenyben a vadászati törvény átszabásával – mondta Pechtol János az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára.