Hatalmas károkat okozna Európának, ha a terrorfenyegetettség és a menekültválság miatt széthullana a schengeni övezet. A határellenőrzések tartós visszaállítása miatt lassulna és drágábbá válna a kereskedelem, visszaesne a turizmus, nehézkesebb lenne a munkaerő áramlása. Létezik olyan forgatókönyv, amely szerint az unió magországai mini-Schengent alkotnak, a perifériát (benne Magyarországot) pedig leválasztják. A legrosszabb esetben Schengen teljesen széthullhat, és magával ránthatja a közös pénzt is. 

Eurómilliárdokba (több ezer milliárd forintba) kerülhet egész Európának a schengeni övezet felbomlása a kereskedelem visszaesése miatt, véli Dane Davis elemző, aki 2014-ben tanulmányt írt a schengeni szerződés gazdasági hatásairól. 

A határellenőrzések visszaállítása azonnal érezhető hatásokkal jár: az átkelőknél hosszabbak lesznek a sorok, nő a várakozási idő. Ez pedig növeli a szállítási költségeket. Az uniót a közúti fuvarozás tartós lassulása különösen súlyosan érintené, az EU-n belüli szállítások körülbelül fele az utakon zajlik,emlékeztet elemzésében az AP hírügynökség. 

Számszerűen a legnagyobb veszteségeket az unió nagy gazdaságai, például Németország és Franciaország szenvednék el. Ezek az országok erősen függnek az uniós belkereskedelemtől. A tagállamok nemzeti össztermékének (GDP) viszonylatában viszont Schengen felbomlásának legnagyobb vesztesei a kisebb, közép-európai gazdaságok lennének, például Magyarország és Szlovákia, mert ezek GDP-jének nagyobb része származik az EU-n belüli kereskedelemből. 

A schengeni övezet sorsa jelenleg teljesen bizonytalan, ráadásul politikai döntés kérdése; Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára ezért az Origónak nem akart találgatásokba bocsátkozni a lehetséges forgatókönyvekről. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2014-ben összesen 50 191 milliárd forint értékben kereskedett más országokkal (kivitel és behozatal), ebből 38 590 milliárd forint értékben uniós tagállamokkal. A folyó áron mért export értéke 2014-ben elérte a bruttó hazai termék 91 százalékát. 2014-ben a külkereskedelmi egyenleg ugyan 0,4 százalékkal rontotta a magyar GDP-t, de amúgy 2009 óta minden évben pozitívan járult hozzá, az alábbiak szerint: 

• 2009: 2,6 százalék 
• 2010: 1,3 százalék 
• 2011: 2,0 százalék 
• 2012: 1,4 százalék 
• 2013: 0,4 százalék 

Schengen esetleges felbomlásának lennének más, nehezebben számszerűsíthető hatásai. Például a határellenőrzések visszaállításával csökkenne a munkaerő mobilitása az unión belül, ami komoly nehézséget jelentene nemcsak az állást kereső embereknek, de a munkaerőt kereső cégeknek is.

A nemzetközi turizmus szempontjából az lenne a kedvező, ha a schengeni szabályozás változatlan maradna. Ha nem, az súlyosan érintené a turizmust, mondta az Origónak Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára.

Egyelőre nem látni, lesznek-e ebben változások, így azt sem lehet felmérni, milyenek lesznek a hatások.

Még azt sem tudni, milyen hatással lesz a magyar turizmusra a párizsi terrortámadás, mondta Kovács István. A terrortámadás után a külföldi foglalások száma összességében valamelyest csökkent, a Franciaországból érkező foglalások száma pedig a felére esett az egyes foglalási portáloktól, szállodáktól kapott adatok szerint.

A menekültválság csúcspontján, augusztus végén, szeptember elején hasonlóan visszaestek a külföldi foglalások, de pár hét elteltével, ahogy a helyzet rendeződött, és a kedélyek lecsillapodtak, visszaállt az évszaknak megfelelő szokásos üzletmenet – emlékeztet a főtitkár. 

Szerencsére erős a turisztikai kereslet Budapest iránt, ha az unióból érkező vendégek száma a terrorfenyegetettség miatt esetleg csökkenne, a máshonnan érkezők többé-kevésbé tudnák őket pótolni, véli Kovács István. Természetesen minden attól függ, mi fog történni, figyelmeztet a főtitkár. Ha romlana a helyzet, esetleg újabb merényleteket követnének el, az egész Európa turizmusát érintené. 

Azért nem lehet megbecsülni sem, pontosan milyen gazdasági hatásai lennének a schengeni övezet széthullásának, mert amióta létrejött, még sosem volt arra példa, hogy egy vagy több ország tartósan visszaállította volna a határellenőrzéseket. Eddig ilyesmi csak ideiglenesen fordult elő: Franciaország a 2005-ös londoni terrortámadások után függesztette fel az egyezményt, Portugália és Németország pedig akkor, amikor futball-Eb-t és Világkupát rendeztek.

A párizsi terrortámadás és a menekültválság nyomán azonban egyre több ország (köztük Magyarország) függeszti fel a schengeni egyezmény alkalmazását, és állítja vissza a határellenőrzést a belső határokon. Hogy ezek az intézkedések mennyire lesznek tartósak, és mi lesz a schengeni övezet jövője, azt egyelőre nem lehet megmondani. 

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt nyilatkozta, „a schengeni rendszer részleges kómában van”. A bizottság elnöke szerint az Európai Unió és az euró jövője forog kockán. „Ha Schengen szelleme elhagyja földjeinket és szívünket, többet veszítünk, mint pusztán Schengent. A közös pénz értelmét veszti, ha Schengen elbukik” – mondta. 

Arra is van esély, hogy a schengeni övezet kétsebességes lesz. Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke, Dánia pénzügyminisztere azt mondta, ha az unió 28 tagállama nem képes közös megoldást találni a külső határok védelmére és arra, hogy hogyan kezelje a beáramló menekültek százezreit, akkor a központi tagországok arra kényszerülhetnek, hogy a külső államokat leválasztva mini-Schengent hozzanak létre. 

Dijsselbloem ráadásul nem pusztán a magánvéleményének adott hangot fenti nyilatkozatában. Bert Koenders dán külügyminiszter elismerte, hogy a párizsi terrortámadás után Ausztria, Németország, Belgium, Luxemburg és Hollandia tárgyalásokat kezdett egy esetleges mag-Schengen létrehozásáról. 

A tárgyalások tényét Thomas de Maizière német belügyminiszter is elismerte, de azt mondta, a politikai cél a teljes schengeni övezet megőrzése, írja az Openeurope.org hírportál. 

Jeroen Dijsselbloem szerint van esély a mini-Schengenre, amiből Magyarország kimaradna

Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Jelenleg annyi biztos, hogy az unió szigorítani fogja a külső határok védelmét és a határokon belépő emberek ellenőrzését. Ennek keretében az uniós állampolgárok belépését rögzíteni fogják a külső határokon, dokumentumaikat pedig összevetik biztonsági adatbázisokkal. Jelenleg ha egy uniós állampolgár belép az EU-ba, a határátkelőnél az igazolványát vagy az útlevelét csak vizuálisan ellenőrzik (más szóval a határőr csak rápillant). 

A terroristák elleni védekezésben azért nagyon fontos, hogy az unió nyomon kövesse, hogy a saját állampolgárai mikor lépnek ki és be a határain, mert nagyon sok EU-s állampolgár (jellemzően radikalizált, beszervezett vagy idealista fiatal) megy a Közel-Keletre, ahol főleg az Iszlám Állam hadseregében harcolnak. Amennyire most tudni lehet, a párizsi terrortámadást is Szíriában tervelték ki, és olyan francia, illetve belga állampolgárságú fiatalok hajtották végre, akik megjárták a Közel-Keletet. 

Az unió külső határainak védelmét és ellenőrzését koordináló és segítő szerv, a Frontex egyébként már 2014-es kockázati jelentésében kiemelte, hogy egyre több EU-s állampolgár megy ki Szíriába harcolni. Az elégtelen határellenőrzések miatt pedig szinte lehetetlen nyomon követni, hogy ezek az emberek mikor, milyen útvonalon térnek vissza az unióba. A helyzetet csak súlyosbította a fokozódó menekültválság, pontosabban az, hogy az ellenőrizetlenül és regisztrálatlanul beáramló menekültek közt terroristák is könnyedén megbújhatnak. 

Az unió és a schengeni övezet külső határainak megvédéséhez (gyakorlatilag ahhoz, hogy senki se léphessen be a területükre a hatóságok tudta nélkül) olyan fizikai és adminisztratív eszközökre van szükség, amik jelenleg nem állnak rendelkezésre. Ezek felépítése hosszú hónapokba, ha nem évekbe telik, mondtákuniós tisztviselők a brit Telegraphnak. 

A határok lezárásához és a szigorú ellenőrzések kialakításához idő kell

Forrás: MTI/Varga György

Szerettük volna megtudni, hogy a fokozott ellenőrzés és készültség mennyire terheli meg a magyar rendőrséget és a katonaságot. A Belügyminisztériumtól kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a költségeket egyelőre nem ismerik, mert előbb végrehajtják a feladatot, és utána könyvelnek”. 

A Belügyminisztérium szerint a fokozott ellenőrzéseket és készültséget fenn tudják tartani, „ameddig a helyzet indokolja”. Válaszuk szerint a legmagasabb szintű készültséget is ugyanennyi ideig tudnák fenntartani, sőt a schengeni szerződés teljes felfüggesztésével is megbirkóznának. A tárca szerint a BM alá tartozó szervek állományának növelésére nincsen rövid távú terv. 

Annyi viszont biztos, hogy a kormány csak a déli határzárraátcsoportosított 29 milliárd forintot, a felállított határvadászszázadok állományát pedig részben rendészeti szakközépiskolás hallgatókkal töltötték fel. 

Ha Európa nem képes kielégítően biztosítani a külső határai védelmét, akkor Schengen teljesen széthullhat, legrosszabb esetben magával rántva a közös pénzt, vagy akár az Európai Uniót. Jobb esetben Schengen csak összezsugorodik a magállamokra. Így vagy úgy, a magyar gazdaság mindenképpen megsínylené, ha az ország kikerülne Schengenből.