A görögnél is nagyobb válság zajlik a világban

 

Már megint kisiklott a Shanghai Express?

Most már hivatalos: Kínában tőzsdepánik van. A kedélyeket máskor mindig megnyugtatni igyekvő állami tőzsdefelügyelet szóvivője ugyanis közleményt adott ki, amelyben arról ír, hogy 

„irracionális” eladási hullám vette kezdetét a piacokon, sőt, használta a „pánikhangulat” kifejezést is. 

Természetesen az állami hivatal jelentése nélkül – csak a számokra tekintve – is látszik, hogy nagy a baj. A mai kereskedés kezdetén a legfontosabb tőzsdeindex, a Shanghai Composite 8,2 százalékot zuhant. Még a kisebb jelentőségű Shenzen Composite is 3,9 százalékos mínusszal kezdte a napot. Arra, hogy a pánik kezd kifelé gyűrűzni, a hongkongi tőzsde fő mutatója, a Hang Seng index lehet a példa. A Kína belső területein történő események általában kisebb mértékben érintik ezt a mutatót, most viszont a „védettebb” Hang Seng is nagyot, 5,6 százalékot zuhant rögtön a kereskedés indulásakor. Ázsiában a japán, az ausztrál és a dél-koreai tőzsdék vezető indexei is 1,5-2 százalékot csökkentek, bár ezek egy része betudható a görög fejleményeknek is. 

Egyre több a leállás

A pánik már a jüan árfolyamára is hatással van, az állami szabályozástól mentes piacon („offshore market”) a kínai deviza értéke nagyot csökkent a dollárhoz képest – március közepe óta nem váltották ilyen rosszul a jüant, mint most. 

Ahogy a kínai tőzsdeindexek tovább csökkentek, úgy állította le egyre több vállalat a saját papírjainak tőzsdei kereskedését. 

A tőzsdén lévő vállalatoknak már több mint 40 százaléka függesztette fel a részvényeivel való kereskedést 

– írja a Marketwatch.

A szakportál a helyi média jelentéseire hivatkozva közölte, hogy több mint 1200 cég döntött a kereskedési szünet bevezetése mellett abból a 2808-ból, amelynek papírjait valamelyik tőzsdén listázzák. A beszámoló szerint ez a legnagyobb felfüggesztési hullám a kínai részvénypiacok történetében. 

A vállalatok nagy része nem indokolta a döntését, mások az eszközállomány újrastrukturálására vagy egyéb tőzsdén kívüli részvénytranzakciókra hivatkoztak. A Marketwatch által szemlézett kínai lapok – mint például a Southern Metropolis – kommentárjaiban viszont megemlítik, hogy a szüneteltetés valószínűleg védekező reakció a vállalatok részéről: 

így akarják megelőzni, hogy egy nagyobb eladási hullámban cégük értéke nagyot zuhanjon. 

Az ok nélküli szünet miatt egyébként Kínában is bírságolhatják a cégeket, de a jelek szerint még ez is vállalható veszteség ahhoz képest, ami az értékcsökkenés miatt érné őket. 

A tőzsdék üzemeltetői egyébként el is utasíthatják a felfüggesztési kérelmek végrehajtását, például arra hivatkozva, hogy nincs idejük feldolgozni azokat. A Marketwatch cikke szerint ilyen eset akkor fordulhat elő, ha tovább szaporodnának a szünetet kezdeményező cégek. 

Hiába segít az állam

A kínai tőzsdék esése egyébként annak ellenére folytatódott szerdán is, hogy az állam sorra hozza a kereskedést segítő intézkedéseket. A kínai tőzsdefelügyelet a szerdai kereskedési napon jelentette be, hogy a részvénypiacon aktív vásárlóként fellépő állami finanszírozó, a CFS (China Securities Finance Corp.) többet vesz majd a kevésbé tőkeerős, kisebb vállalatok papírjaiból. Ugyanez a cég nemrég azt ígérte meg, hogy értékesebb részvényeket, blue-chipeket is vásárol majd.

A hatóságok a héten jelentették be, hogy az állami nyugdíjalapok számára is engedélyezik a részvényvásárlást a nettó eszközérték 30 százalékáig, ráadásul a legnagyobb brókercégek is 120 milliárd jüan (kb. 19 milliárd dollár) értékben fektetnek kínai ETF-be, hogy megtámasszák a részvénypiacokat, sőt még kötelezettséget is vállaltak, hogy a részvényeket addig nem adják el, amíg 4500 pont alatt tartózkodik a Shanghai Composite index (szerdán 3507 ponton zárt).

De hasonlóan tesznek a legnagyobb kínai alapkezelők is, így már szinte mindenki a kínai piac megmentésén munkálkodik, ami azért nem jó előjel. 

Mindez azonban úgy tűnik, kevés: 

az elmúlt 3 hétben közel 2800 milliárd dollárral csökkent a kínai részvénypiacon szereplő cégek értéke, 

a legfontosabb Shanghai Composite index több mint 30 százalékos zuhanását követően. Árnyalja némileg a képet, hogy a mostani esést egy komoly menetelés előzte meg: a csökkenés kezdete előtti egy évben 150 százalékos növekedést produkált a tőzsdeindex, lekörözve minden vetélytársat. 

Kisbefektetők jártak rosszul

A kínai piac egyik fő jellegzetessége, hogy az úgynevezett kiskereskedők, azaz lakossági ügyfelek megbízásai teszik ki a tőzsdei forgalom 80-90 százalékát, ráadásul többségük pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező befektető. Ők voltak azok, akik idén 30 millió új kereskedési értékpapírszámlát nyitottak meg az országban – csak májusban 14 milliót. 

Összesen kb. 90 millió kisbefektetői számla van az országban, ráadásul többségük óriási hitelből és tőkeáttétből finanszírozza a pozícióit. Így első körben ők járhatnak rosszul, 

ha elveszítik értékpapírba fektetett megtakarításaikat, pláne, hogy július elején eltörölték az úgynevezett margin callokat, ami pedig pont a még nagyobb veszteségektől védené meg a befektetőket. 

Hová vezethet mindez?

Azt egyelőre nem látni, hogy a pánik milyen mértékben érinti majd a világgazdaságot, mindenesetre a régiós indexek csökkenése aggasztó jel. Sokan a kínai tőzsde esését és a kapkodó állami beavatkozást azzal hozzák párhuzamba, hogy egyre inkább lassul a kínai gazdaság, és olyan csontvázak dőlhetnek majd ki a szekrényből, amikre még nincs teljesen felkészülve a világgazdaság. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az elmúlt egy évben fújt kínai részvénypiaci lufi jelentősen leeresztett, és hogy ez egy normális korrekció vagy valami sokkal rosszabb, azt a következő hetek történései fogják majd csak elárulni.  

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK