Megfelelnek Magyarország és a magyar emberek érdekeinek azok a döntések, amelyek Brüsszelben az unió kétnapos csúcsértekezletén a migráció kérdésével kapcsolatban születtek - hangsúlyozta péntek délutáni sajtértekezletén Orbán Viktor.

Az EU területén kívüli táborok létrehozását javasolja Pintér Sándor, aki szerint onnan a menekültügyi eljárás végeztével az üldöztetés elől menekülőket kötelezően be kellene fogadnia az európai közösségnek, míg a gazdasági bevándorlók beengedéséről a tagországok egyénileg, szabadon dönthetnének.

Sikeres volt a visegrádi országok fellépése a kötelező kvóta ellen - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség

Jelezte, hogy a július 1-jei budapesti szerb-magyar kormányülésnek is az illegális határátlépés és a határzár lesz a várható legfontosabb kérdése. A szerb-magyar kormányközi kapcsolatok jelentősen javultak az elmúlt években, a magyar kabinetnek pedig az az érdeke, hogy meg is maradjon - mondta a miniszter. A szerb delegációval egyébként Budapestre érkezik majd Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is - tette hozzá.

Lázár János a sajtótájékoztatón megerősítette azt a kormánydöntést is, hogy megépül az ideiglenes határzár a magyar-szerb határon. E kérdésről készek a jövő heti magyar-szerb kormányülésen egyeztetni, ugyanakkor a magyar kabinet a döntését meghozta - jelentette ki.

Tájékoztatása szerint 175 kilométeres szakaszon várhatóan 4 méter magas kerítés létesülhet a magyar oldalon, 10 méterre a határvonaltól.

Jelezte: módosítják az államhatárokról szóló törvényt, hogy a tulajdoni és használati kérdések rendezhetők legyenek.

Lázár János közlése szerint a Csongrád és Bács-Kiskun megyei szakaszon ötezer hektárról van szó, ennek egyharmada az állami, kétharmada a magántulajdon. Utóbbi használatáért az állam fizetséggel tartozik, és ezt meg is fogja fizetni - jelentette ki a miniszter, aki azon meggyőződésének is hangot adott, hogy az ideiglenes határzár felállítása biztosítani fogja a határ legális használatát. Hangsúlyozta, hogy a természeti jogokat is tiszteletben fogják tartani.

Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség

Lázár János beszámolt arról is, hogy a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációban jelenleg 870 ezer a visszaküldött kérdőívek száma, ebből elektronikus úton 47 ezret töltöttek ki, ezek értékelése folyamatosan zajlik.

A Miniszterelnökség vezetője az úgynevezett Dublin III rendelettel kapcsolatos kérdésre azt mondta, lehet, hogy rossz volt a szóhasználat, félreérthető a megfogalmazás, de a kormánynak esze ágában sem volt felmondani egy uniós alaptörvényt. A magyar bevándorlási hivatal arról adott korrekt tájékoztatást 11 uniós tagállamnak, hogy Magyarország - az erőforrások lekötöttsége miatt - átmenetileg nem tudja fogadni abból a 16 ezer emberből azt az első néhány százat, akiket busszal visszaküldenének Magyarországra - közölte, kijelentve: Magyarország méltányosságot, türelmet és segítség kér az európai partnerektől.

A tárcavezető szerint egyébként a brüsszeli döntéshozók is pontosan tudják, hogy akiket például Ausztriából vagy Németországból akarnak visszaküldeni Magyarországra, nem itt léptek be először az EU-ba. Megjegyezte egyúttal, méltánytalannak tartja, hogy gazdag országok egy szegény országra próbálják ezt a problémát „rálőcsölni”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitért arra is, hogy 2016-ban az áram- és gázszolgáltatás területén a magyar állam tulajdonában lévő vállalat lesz a piac legnagyobb szereplője, s kiemelte: ez várhatóan újabb rezsicsökkentést tesz lehetővé 2017-18-ban.

Lázár János - aki a jövő évi büdzsét az adócsökkentés és a munkahely-támogatás költségvetésének nevezte, amely kiszámíthatóságot, nagy biztonságot ad az országnak - azt mondta: ez az első alkalom 25 éve, hogy a kormány az év első félévében világossá tette a következő esztendőre vonatkozó pénzügyi terveit.

Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség

Rámutatott: legkevesebb 230 milliárddal több marad majd a gazdaságban, s 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 2 százalékos hiánnyal számolnak.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter értékelése szerint mind a gazdasági növekedés, mind a hiány tekintetében azt üzeni a jövő évi büdzsé az európai pénzügyi világnak és a hitelezőknek, befektetőknek, hogy Görögországgal ellentétben Magyarország végrehajtotta az elmúlt öt évben a házi feladatot.

A tárcavezető a tájékoztatón bejelentette azt is: egységes csomagolás bevezetését tervezi a kormány a dohánytermékeknél a dohányzás csökkentése érdekében. A változás nyomán minden dohánytermék külseje azonos lenne, és nem lesz mód a reklámozásra.

Ez a rendszer Ausztráliában már működik, és tervezik a bevezetését Franciaországban és Írországban is - jelezte Lázár János, akinek közlése szerint az erről szóló javaslat ősszel kerülhet a törvényhozás elé.

A miniszter beszámolt arról is, hogy az új budapesti kórház megépítését a dohánycégek által fizetendő különadó fedezné.

Lázár János elmondta: az összes dohánycégnek 10 milliárdos összeget kell most befizetnie, ennek felét a Philip Morrisnak, egy új kórház kialakításának költsége pedig mintegy 30-40 milliárd forint lehet.

Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség

Úgy fogalmazott: ahány ember a dohányzás miatt meghal Magyarországon, ez méltányos összegnek számít. Megjegyezte: a Philip Morris többször kereste a kormányt a különadó miatt, s azért is, mert szeretett volna trafikellátó lenni, de ajánlatot mindeddig nem adott.

Az új rendszerben egy trafikos általában havonta 50-100 ezer forinttal is többet kereshet - tette hozzá a miniszter.

Kérdésre elmondta, hogy még az idén növelni szeretnék a nemzeti eszközkezelő forrásait és a megvásárolandó lakások számát. További felvetésre a 15-20 ezres lakásszámot reálisnak nevezte, és tízmilliárdos nagyságrendet jelölt meg. Ennél konkrétabb számot nem mondott, a kormány júliusban még visszatér a kérdésre.

Közölte továbbá: 19 megyei fejlesztési biztost kért fel a miniszterelnök megbízásából. Az országgyűlési képviselőknek az lesz a dolguk, hogy a 2014-20 közötti források kifizetéseit, a pályázatok kiírását, a helyi szinten felhasználható megyei jogú támogatásokat megpróbálják koordinálni és segíteni. Mindenki ugyannyi fizetséget kap, mint eddig, csak többet kell dolgoznia - reagált a sajtóban megjelent információkra.

Lázár János szólt arról is, hogy program indul az elektromos autók és tömegközlekedési járművek elterjesztése érdekében. Az tervük - ismertette -, hogy a hibrid és elektromos gépjárművekből 2020-ra Magyarországon legalább 50 ezer darab legyen. Eddig az időpontig 3 ezer töltőállomást kell kiépíteni. A szükséges jogszabály-módosításokat 2015. november 30-ig kell meghozni. Felmerült a költségek jelentős csökkentése is, ehhez kapcsolódva a regisztrációs adó, az illeték, és a gépjárműadó kérdése is. A programhoz a norvég mintát vették alapul, ott már 13 százalék az elektromos autók aránya - jelezte Lázár János.

A miniszter elmondta: a bürokráciacsökkentés érdekében megfogalmazott 1107 javaslatból 479-et támogatnak a tárcák, a miniszterelnök a kormányzati munka értékelésének egyik szempontjaként szabja, hogy a többinek mi lesz a sorsa.

Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség

A lakossági konzultáció is megindult az állami rezsicsökkentéssel összefüggésben, 115 ezer kérdőívet küldtek vissza a polgárok június elejéig, s 415 ezer javaslat érkezett. 350 ezer kezdeményezés az állampolgárokhoz, 65 ezer a vállalkozókhoz kapcsolódik - részletezte. Ebben a családi állapot változása miatt névváltoztatás, okmánycsere, erkölcsi bizonyítvány, ellopott igazolvány pótlása, üzletműködési engedély, cégiratok eljárási költségeinek csökkentésére tesznek javaslatokat. Ezeket a kormány el is fogja fogadni, ez biztosan a tízmilliárdos költségcsökkentés része lesz majd - jelezte.

Beszámolt arról is, hogy Pakson társadalmi egyeztető tanács alakult, e célra 1 milliárd forintot utal át a kormány.
Megjegyezte: ma 37-38 forintot kell fizetni az áramért, s nincs jelenleg olyan forma, ami Paksnál olcsóbban tudná biztosítani az áramot.

A 2013 végén hozott restitúciós döntésre és a Herczog-perre vonatkozó felvetésre azt mondta: a kormánynak el kell szánnia magát, hogy azokban az esetekben, amikor minden kétséget kizáróan a tulajdonjogát nem tudja igazolni, akkor az érintett műtárgyakat visszaszolgáltassa. Azt javasolta a kormányfőnek, hogy a Herczog-perben kezdődjenek peren kívüli tárgyalások.

A Munkácsy-festmény, a Golgota sorsát firtató kérdésre Lázár János azt mondta: készek megvásárolni a műtárgyat, mert úgy vélik, hogy annak nemzeti köztulajdonban van a helye. Hozzátette, tiszteletben tartják Pákh Imre Munkácsy iránti szenvedélyét, és bíznak a nagyvonalúságában, amelyre - az állami költségvetés határai miatt - szükség is lesz.

Tarlós István főpolgármester szerdai - a kormány és Budapest közötti rossz kommunikációról szóló - szavaira a miniszter azt válaszolta: fél tőle, hogy Tarlós István rá gondolt az interjúban, de szeretné megnyugtatni, hogy a kormány Budapest ügyének elkötelezett híve.

A sajtótájékoztató vágatlan verziója a Sajtószobában letölthető (5,88GB)

(MTI/kormany.hu)