A földi pokol: Norilszk, a világ legélhetetlenebb nagyvárosa

A 175 ezres város egyben a világ egyik legszennyezettebb helye is, mégis megéri itt élni.

 

A sarkkörtől háromszáz kilométerre fekvő Norilszk első házai a húszas évek elején épültek, de alapítását 1935-re teszik, hiszen ekkor egy egész sornyi házzal és barakkal bővítették a Norilszki Ipari Kerületben létrehozott Norillag gulágrendszer központjává.

A kezdetben ezerkétszáz fős tábor létszáma 1951-re érte el a csúcsot, ekkor 72500 ember élt a zárt városban.

Óévbúcsúztató és újévköszöntő népszokások

A kéményseprők jobban járnak, mint Jakupcsek Gabriella

111 ezer forint lesz a bruttó minimálbér és 129 ezer a garantált bérminimum. A közmédia 129 ember leépítését tervezi, köztük Jakupcsek Gabrielláét. A katasztrófavédelem állást ajánlott a kéményseprőknek az államosítás utánra. Elkezdett kikristályosodni, milyen feltételek mellett ad majd a kormány 10+10 milliót a háromgyerekeseknek. Budapest el akarja bontatni Simicska Lajos cégével a hirdetőoszlopait, a cég nem hagyja magát.

Egy áramszünetért is fogházba kerülhet

Szigorúbb lett a szabálysértési törvény: büntet a csekély mennyiségű drogért, az önkormányzatokat adatszolgáltatásra kényszeríti – és rács mögé küldhet valakit azért is, ha közlekedési dugót vagy csőtörést okozott. A törvényt sokadjára toldozzák-foldozzák, de Magyar Gábor ügyvéd szerint még mindig nem az igazi.

 

Az Erzsébet híd közepén robbant le a furgonja, ezzel kilométeres dugót okozott, és akadályozta a tömegközlekedést is.

Feljelentés az Origo kórházas cikke nyomán

Feljelentésként értékelhető az a bejelentés, amit egy állampolgár az Origo minapi cikke nyomán küldött a rendőrségnek. Az egészségügyi államtitkár trükközéssel vádolta a kórházakat az újratermelődő adósságuk miatt, ez pedig a feljelentő szerint, ha igaz, felveti az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntettét.

Költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálását kéri a rendőrségtől a be- és feljelentéseiről közismertté vált Tényi István.

Lángnyelvek között látta a jövőt Nostradamus

Az emberi gondolkodás történetében mindig is kiemelt szerepet játszottak azok a teóriák és próféciák, amelyek a civilizáció jövőjével kapcsolatos kérdésekre keresték a választ. Ez alkalommal az európai kultúrtörténet leghíresebb, illetve leggyakrabban idézett látnoka, Michel de Nostredame, reneszánsz nevén Nostradamus munkásságát, illetve néhány gyakran idézett próféciáját vesszük szemügyre.

Pestisdoktorból lett királyi tanácsos

Michel de Nostredame, vagy reneszánsz, latinosított nevén Nostradamus – Ráth-Végh István szavaival élve – az újkori történelem egyik legrejtélyesebb embere.

Aranyosi Ervin: A szívek szabójaÉlt egy szabómester, szíveket foltozott.
Hozzá a sok ember, sok-sok munkát hozott.
Mert a szép szívüket sok sérelem érte,
s bár a szabó bérét vastagon megkérte,
ki sem látszott sajnos, a temérdek munkából,
s a szabóműhelytől egy nap sem volt távol.
Nagyon unta pedig e monoton munkát.
Mindig csak ugyanaz! Hidd el, te is unnád!Kíváncsi lett tehát, a szívet mi bántja,
mi okozza vesztét, mért romlik el pántja?
Hová lesz belőle a sok tiszta érzés,
mért ül ki színére megszakadás, vérzés.

Megfejthették a rejtélyes phaisztoszi korongot

 

Újabb értelmezés érkezett a híres, rejtélyes phaisztoszi korongra – ezúttal istennőkről és terhes asszonyokról szól a fáma. A krétai archeológus biztos benne, hogy a szerelem istennőjéhez címzett imádság található az agyagemléken.

 

A phaisztoszi agyagkorong a minószi kultúra egyik legfontosabb lelete, mégis a mai napig nem sikerült pontosan megfejteni, miről is szól a belévésett szöveg. 

Időről időre felbukkan egy-egy magyarázat, de pontosan még senki nem tudta megmondani, mi áll a híres korongon.